Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

rokon eszményekért hevülő hívek serege hozott létre és a kegyelet. Kegyelet Debrecennek nagy költő fia, Csokonai iránt, aki, amíg boldogtalan sorsával mélyen megillet, lángesze, hite és egyetemessége révén a múlt és a jövő gondolatát öleli át lelkünkben. Érdekes, hogy jóval előtte, már a hatvanas években is volt Debrecenben egy úgynevezett Emlékkert-társulat, amelynek a célja még arra irányult, hogy „a nagy férfiak emlékszobrainak elhelyezésére szolgáló kerteket kijelölje s azokat megfelelő dísznövénnyel beültesse és állandóan gondozza". Ennek a nyomába lépett a 80-as években a Felolvasó Kör, hogy oktató és szórakoztató előadások tartásával gyűjtse maga köré Debrecen művelt társadalmát. S amikor ez sem bizonyult megfelelőnek, mert nem volt határozott iránya s talán hanyatlott a buzgalma, lett mind általánosabbá a vágy egy olyan irodalmi társaság után, amely törekvéseit a közönség szívében folyton élő Csokonai-kultusszal kapcsolja együvé. Elsőnek most is a Kollégium és a ref. egyház állnak a törekvés élére, mire a munka gyorsan halad s 1889 decemberében megkezdik az alapszabály-tervezet tárgyalását. A helyi lapok, a Debrecen, Debreceni Hírlap, Debreceni Ellenőr, Debreceni Híradó, Debrecen-Nagyváradi Értesítő, lelkes vezércikkekben köszöntik a mozgalmat s nem győzik hangsúlyozni, hogy „az új Társaság voltaképp akkor fog megfelelni hivatásának, ha nem pusztán irodalmi, hanem művelődés tekintetében is irányítója lesz Debrecennek". Az alakulás további mozzanatait itt nem részletezve, elég, ha röviden megemlítjük,

77 hogy benne különösen két akadémiai tanár játszott főszerepet: Géresi Kálmán és Csiky Lajos s mellettük a Kollégium már akkor ünnepelt poétája és széniora, az ifjú Szabolcska Mihály. Azáltal, hogy a kör Csokonairól nevezi el magát, már programjába vette a költő kultuszát, amikor pedig a választmányát is csaknem mind literátus emberekből válogatja össze,

78 olyan magasabb rangú egyesülésre vágyik, amilyenek akkor az ország csaknem minden nagyobb városában divatban voltak. Természetes, hogy a kör egyelőre nem szakíthatott a régi hagyományokkal s még mindig feladatának tekinti a városszépítés (az emlékkcrt s a Csokonai-szobor ápolásának) gondolatát. E szerint oszlott két szakosztályra is: egy szorosabb értelemben vett irodalmira és egy úgynevezett szépítésük, külön elnököt és titkárt állítván mind a kettő élére. így lettek a kör első elnökévé: Vértesi Arnold, a jeles író, a Kisfaludy és Petőfi Társaság tagja, az irodalmi szakosztályban meg Géresi Kálmán tanár, a szépítésiben: Komlóssy Arthur ügyvéd, városi főjegyző. Főtitkárokká: Bakonyi Samu, a Debrecen című ellenzéki lap főmunkatársa, titkárokká pedig Tüdős János ügyvéd (irodalmi) és Zoltai Lajos író (szépítési). 77 1890. január 16-án mondták ki határozatilag a Csokonai Kör megalapítását. Február 26án röppentek ki az első aláírási ívek s pár hét alatt 25 forinttal mintegy 30, évi 2 forint tagsági díjjal több mint 300 tag jelentkezett. Amellett, hogy a regi Emlékkert-társaságnak mintegy 9000, a Felolvasó Körnek kb. 1000 forintnyi vagyonát is a Csokonai Kör örökölte. 78 Az ülés nagy érdeklődés mellett a Városháza tanácstermében folyt le s minden tisztséget egyhangú választással töltöttek be, még a választmányi tagsági helyeket is (30 t.). Az is érdekes, hogy ez utóbbiak közt aránylag sok volt a hírlapíró, akik bármely politikai pártállású lapnál dolgoztak, mindig nagy egyetértéssel emeltek szót a kör alapítása érdekében. 513