Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Mit tesz a Csokonai Kör? Télen felolvasóüléseket tart helyi erők közreműködésével. Ez helyes és igazságos, mert minek kérnénk kölcsön nagyságokat, mikor közülünk is kerülnek ki felesen olyanok, kik akár ismereteik bőségére nézve, akár vonzó előadásukat tekintve megállják a versenyt az idegenekkel. Ezekre a felolvasóestékre az intelligens közönség szívesen eljön, jobbára azonban csak hölgyek, ami azt bizonyítja, hogy nálunk a nők jobban érdeklődnek az irodalom iránt, mint a férfiak. (...) Ha a nagyközönség látná évkönyvekből azt, hogy milyen nemes munkát végez a Csokonai Kör, bizonyára jobban érdeklődne iránta, és tömegesen lépne be a tagok sorába. így azonban eleget vél tenni, ha egy-egy felolvasóeste kétórás programját húsz krajcárral megfizeti. Végül nagyon csodálom, hogy a Csokonai Kör nem ad ki egy irodalmi, társadalmi és művészeti hetilapot. Ezt pedig nagyon könnyen megtehetné, mert az előfizetői pénzekből és a hirdetési díjakból befolyt összegből körülbelül fedezhetné a lap kiadásának költségeit. Hangsúlyozom: kiadási költségeit, mert a szellemi munka, illetve a munka szellemi része nem kerülne egy krajcárba sem, mert a tagok bizonyára ellátnák kéziratokkal, becsesebbnél-becsesebb dolgozatokkal ezen folyóiratot. Mily szépen öszsze lehetne gyűjteni e folyóiratban a Debrecen sz. kir. város történetére vonatkozó, az újabb kutatás folytán felszínre kerülő adatokat. Csokonai életének és irodalmi munkásságának minden mozzanatát, ismertetni legalább a magyar irodalom könyvespiacán megjelenő könyveket. A nemesebb irányú belletrisztikának jutna ugyan legtöbb hely a folyóirat hasábjain, olyan belletrisztika, melyet nyugodt lelkiismerettel adhatnánk ártatlan kezekbe is, de jöhetnének abban társadalmi, művészeti és ismeretterjesztő cikkelyek is, melyek bizonyára kapósak lennének azon szalonokban, melyekből a nemeset még nem söpörték ki.

7 Mindezeknek a figyelembevételével nagyobb propagandát kellene csinálni a Csokonai Körnek, és az őszre kész javaslatokkal léphetnénk a Csokonai Kör választmánya elé. (...) (Debreczeni Ellenőr, 1899. július 6.) Kardos Albert: Petőfi-ház, Csokonai-ház Petőfi Sándor halálának ötvenéves fordulója országos ünnepe lesz a magyarnak. Nincs a hazának egyetlen nevezetesebb pontja, nincs a nemzetnek oly rétegje, nincs a társadalomnak oly osztálya, mely ne készülne hozzá méltó módon megújítani a legnagyobb magyar lantos emlékét. Kazinczy születésének százados évfordulója, az 1859. 7 1901-ben, bár nem a kör égisze alatt, de megindult egy hasonló célokat kitűző vállalkozás, a Debreczeni Képes Kalendárium. Szerkesztői és szerzői azonban jórészt a Csokonai Kör tagjai közül kerültek ki. 393