Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Petőfi Társaságot évi ünnepi közgyűlése (1916. január 6.) és Zichy Géza grófot ötvenéves művészi jubileuma (1916. május) alkalmából. Saját (1916. március 31-i) választmányi ülése keretében pedig az Akadémia Teleki-jutalmáva\

]SS másodszor is kitüntetett Szávay Gyulát köszönti. A kör pályázatai közül ebben az évadban csak a Kazinczy-pályázat kerül elbírálás alá. A bíráló bizottság azonban, melynek tagjai Kardos Albert, Körösi Kálmán és Oláh Gábor, rendkívül kedvezőtlennek nyilvánítja a pályázat eredményét. Ugyanis a Kazinczy és a napóleoni háborúk című tudományos tételre nem érkezik be pályamű. A magyar közkatona lírai vagy leíró formájú dicsérctét váró költői tételre is csak egy érkezik be, de az is teljesen értéktelen. A német háborús költészetből kitűzött tételre két mű jelentkezik. E két műfordítás szintén gyönge, de közülük az egyik - Hajdú Bertalan egyetemi hallgatóé - mutat legalább annyi biztató törekvést, hogy a második díjjal: 3 arannyal jutalmazható, - ha már az alapító levél szerint a viszonylag legjobb művet mindenképp pályadíjban kell részesíteni. A Telegdy-pályázatot most sem lehet meghirdetni, mert az alapítványi tőkének több részvényre való átalakítása, továbbá a kamatok egy részének hadikölcsönbe való fektetése következtében csak 500 korona áll rendelkezésre pályadíjul, holott a kör 800 koronánál kisebb pályadíjat nem tűzött ki eddigelé. Ennélfogva a választmány kérést intéz az alapítványt kezelő városi tanácshoz, hogy az alapítványnak pályadíjra szánt kamatát hagyja szabadon és kezelje gyümölcsöző takarékbetétképpen. Ellenben az idős Komlóssy Arthur emlékalapítványából 1916. április 15-ig pályázatot tud hirdetni a kör. Pályázatot hirdet pedig a helyi és fővárosi lapokban oly prózai írásműre, amely Debrecen művelődés-, de különösen irodalomtörténetének valamely korszakával vagy jelentős szereplőjével foglalkozik. Az irodalmi, illetőleg tudományos becsű mű beadási határideje: 1916. október 1., s jutalma 200 korona. Ami a körnek a Csokonai-emlékünnepélyen túlmenő Csokonai-kultuszát illeti, ebből a szempontból több dolog is előadódik szóban forgó évadban. Az első helyben említhető dolog egy Oláh Gábor és írótársai által a városi tanácshoz beadott indítvány arra nézve, hogy a helybeli városi színházat nevezzék cl Csokonai Színháznak. A városi tanács a körtől kér véleményt erre az indítványra vonatkozólag. A választmány 1915. december 7-i ülésén készségcsen magáévá teszi ezt a múltban már egyszer sikertelenül fölvetett gondolatot. A Csokonai Színház elnevezésben ugyanis nem csak az általános és kötelező kegyeletet látja kifejezve, hanem azt a szorosabb kapcsolatot is, amely Csokonait költői munkájában a drámai irodalomhoz, egész életében a magyar színészethez fűzte. Különben is számos hazai és külföldi példa bizonyítja, hogy színházak nagy költők nevét viselik - fejezi be véleménye megokolását a választmány. A városi tanács kedvezően fogadja a kör ajánlatát, úgyhogy 1916. január l-jével életbe lépteti a helybeli városi színházra nézve a Csokonai Színház elnevezést. 155 Teleki József, a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke alapítványa kamatai egy részét drámai művek jutalmazására fordították. 213