Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Nem nagy sikerrel jár a kör idei önálló irodalmi pályázata sem, mely - mint tudjuk -hazaszeretetet vagy vallásos türelmet hirdető ifjúsági iratot vár. Tíz pályamű érkezik be erre a pályázatra, de ezek közül csak három figyelemreméltó. A kettéosztott pályadíjból 200 koronát nyer Avar Gyula Tied vagyok, tied hazám című munkája s 100 koronát Szerelemhegyi Tivadar Sötét idők című műve. Dicséretben részesül Vágó ]enő Az élet és igazság útja című dolgozata. Mivel a nemes lelkű ismeretlen ígéretéhez híven megismétli 300 koronás adományát, a választmány újabb országos pályázatot tűz ki gyermekmesére és gyermekversre 1910. október 1-jei határidővel, s pályadíjul - a múlton okulva - 150-150 koronát állapít meg. Hát az idei Kazinczy-pályázat, hogy végződik? - Viszonylag véve jobban, mint az önálló irodalmi pályázat. Csupán egy tételére nem érkezik be első díjra érdemes pályamű, Hunyadi János a magyar elbeszélő költészetben című tudományos tételére. Hanem beérkezik a tételre egy második díjra, 12 aranyra érdemesített mű, ]anó István II. éves hittanhallgató dolgozata. Annál örvendetesebb végű a költészeti és műfordítási zának megvételére még 1904-ben tett indítványától kezdve, a Csokonai Körnek mindig az volt a hivatalos álláspontja, amelyet csak a többi közművelődési intézményekre való tekintettel nem tartott fenn mereven, hanem rábírta a terület nagysága és szabályossága is, mint amelyen az idecsatolt térképvázlat szerint a közművelődési ház bízvást felépíthető mint egy tágas téren minden oldalról szabadon álló impozáns épület. A Csokonai Kör választmánya akkor sem jut ellentétbe önmagával, midőn a közművelődési intézményeknek folyó évi április 2-án tartott értekezlete határozatától eltér annyiban, hogy a közművelődési házat nem kívánja hangversenyteremmel ellátni, mert tudomást szerzett arról, hogy a nemes város más úton szándékozik egy modern hangversenyteremről gondoskodni. Véleményünk szerint tehát a közművelődési ház teljesen megfelelne rendeltetésének, ha a Városi Múzeumon kívül a Csokonai Kört és Műpártoló Egyesületet, esetleg más hasonló célú egyesületet foglalna magába olyan számú és méretű helyiségekkel, amint azt a szintén idecsatolt tervvázlatok feltüntetik. Eszerint az épület földszintjét egészen a múzeum foglalná el, amelynek jutna 11 szoba és terem, azon kívül két fedett udvar, összesen 766 négyszögöl méter terület, úgy, hogy c helyiségben nem csak a jelen gyűjtemények férnek cl, hanem a 30-40 évre szóló szaporulat is. Az épület I. és II. emeletén emelkednék a Hatvan utcára nézve a 240 négyzetméter díszterem, a túlsó oldalon pedig, a 262 négyzetméter műkiállító terem, az első 400-500 hallgató részére szolgáló ülőhellyel, a második 280 négyzetméter leakasztható felszínnel. Az I. emelet bal oldalán a Csokonai Kör helyezkednék el, amihez járulna a díszterem melletti két nagyobb szoba, könyvtár és ereklyetár céljára, de a szobák választmányi és bizottsági üléstermckül is szolgálhatnának, a jobb oldal a Műpártoló Egyesületnek jutna. A II. emelet bal oldalán a múzeumőr négyszobás lakása volna, a jobb oldal fennmaradna a múzeum szaporulatára vagy ideiglenesen valamely más közművelődési egyesület számára. A földszinten és a szuterénben kaphatnának lakást a kapus, házmester és más alkalmazottak. A kétemeletes épület teljes egészében 1330 négyzetméter és 2180 négyzetméterből állana. Végül megemlítjük, hogy szakértők számítása szerint ez az építkezés vízvezetékkel, központi fűtéssel, villamos világítás bevezetésével együtt nem kerül többe, mint 600000 koronába, még ha az épület a művészibb követelményekhez is alkalmazkodik." (Fordulat a debreceni kultúrház ügyében. Debrcczeni Független Újság, 1910. június 18.) 181
