Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

magyarság mentése és támogatása. Másodszor az ilyen körülményektől menteseknél a kölcsönösség érzetének fölébresztése a mentésre és támogatásra szorultak iránt s az arra való közreműködés. E célmeghatározást Eszterházy János gróf, a szövetség elnöke adja a szövetségnek azon az 1904. március 6-án tartott debreceni alakuló gyűlésén, melyre rajta és a szövetség két titkára: Eszterházy János grófon és Jancsó Benedeken kívül Herczeg Eerenc is leutazik. Ott a szövetség debreceni fiókja a kör tagjaiból és a város társadalmi tényezőiből a következőképpen alakul meg. Elnökké választják Domahidy Elemér főispánt, alelnökké Dobieezky Sándort és Kovács József polgármestert. Titkárokká Dóczy Emilt és Varga Elemért. Pénztárossá Balázs Ödönt. Ügyésszé Varga Lajost. És a választmányba ötven tagot juttatnak. Az alakuló gyűlést megelőző napon: március 15-én az Aranybika dísztermében tartja a kör az Országos Magyar Szövetség bemutatkozásra szolgáló felolvasó ülését. Ezen az ülésen Dobieezky Sándor megnyitót mond, Eszterházy János gr. és Jancsó Benedek ismerteti a szövetség céljait s együtt küzdésre hívja föl a debrecenieket, Rudnyánszky Gyula Endrődi Sándor három versét szavalja cl, Herczeg Ferenc apró ötleteit, Jánosi Zoltán Tisza partján című versét és Bársony István egy szerelmi történetét adja elő. Az ünnepség rendkívüli sikerérc mi sem jellemzőbb, mint hogy főképp ebből az alkalomból 28 űj tag lép be a Csokonai Körbe. De nem csak az Országos Magyar Szövetséggel kerül összeköttetésbe a kör, hanem művelődési életük más mozgalmaival, férfiaival vagy eseményeivel is érintkezést keres. Üdvözli a temesvári Arany János Kört és Kiss József költőt, amazt ünnepélyes megalakulása, emezt 60. születésnapja alkalmából. A felvidéki Rákóczi-kiállítás megtekintésére igen szép számban meglátogatja a kassai Kazinczy Kört s ennek vezetése alatt testületileg részt vesz a kiállítás záróünnepélyén. Részvétét fejezi ki Fadrusz János özvegye előtt férje halála alkalmából. És koszorút helyeztet cl Jókai ravatalára a nagy regényíró temetésére kiküldött tagjaival. (Itthon Géresi emlékezik meg az elhunyt Jókauó] közgyűlési megnyitójában.) A kör felolvasó ülései révén is legtöbbnyire összeköttetést keres egyrészt a főváros, másrészt Debrecen város kulturális és társadalmi életével. Az Országos Magyar Szövetség bemutatására szolgáló ünnepélyén kívül öt felolvasó ülést rendez. 1903. október 18-án a kaszinóval együtt a kaszinó helyiségében ünnepli Deák Ferenc születésének százados évfordulóját. Ezen az emlékünnepélyen a Szózatot énekli a Városi Dalcgylct, megnyitót mond Szunyoghy Sándor, a kaszinó elnöke, ünnepi cmlékbcszédct tart Dobieezky Sándor, Lampérth Géza Deák Ferenc emlékezete című ódáját szavalja Varga Domokos teológus és a Himnuszt előadja a Városi Dalcgylct. 1903. november 17-én Cso£onűz-cmlékünncpély. Műsora: Géresi Kálmán megnyitót mond, Kardos Albert Csokonai mecénásait, pártfogóit ismerteti. Szávay Gyula egyik versét olvassa föl, Dóczy Ilona szaval, azonkívül Rácz Károly zenekara és a megszokott dalcgylctck Csokonai-dalokat tolmácsolnak. 134