Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

mány elfogadja a javaslatot s a jelzett megbízással kiküldi magából Szélit, Géresit, Komlóssyt, Bakonyit, Benedeket, Kardost, Barthát, Tüdős Jánost, Szántót és Márkot. Ez a bizottság aztán tekintettel a helybeli jótékony-nőcgylet három felvonással egybekötött társas összejövetelére, csak öt felolvasóülést rendez ebben az évadban. 1897. november 17-én Rácz Károly zenekarának nyitánya után a Városi Dalegylct énekli Csokonai dalát, A tihanyi ekhóhoz címűt, Széli Farkas elnöki megnyitóbeszédet mond,

40 Dicsőfi József rcf. lelkész Csokonai vallásossága című tanulmányát, Benedek János néhány újabb versét olvassa föl, ifj. Szilágyi Imre Beriot Andante et rondo russe és Adagio című darabjait játssza hegedűn. Nagy Dezső joghallgató cimbalom kísérete mellett és a főiskolai Kántus Csokonainak A csikóbőrös kulacshoz írt dalát énekli. Utána társas vacsora és tánc Rácz Károly zenéje mellett hajnali négy óráig. 1897. december 17-én Komlóssy Arthur megnyitóbeszéddel, Kérészy Zoltán jogakadémiai tanár: A házasság a régi magyaroknál című ismertetésével, Jánosi Zoltán néhány versével és Szántó Sándor Rácz Károly zenekari kísérete mellett Dóczy-dalok éneklésével szerepel. Szereplésüknek oly nagyszámú közönség a tanúja, hogy csak a nők ülhetnek le. 1898. január 21-cn műsorra kerülnek A hipnotizmus élettana című szakismertetés Tüdős Kálmántól, egy szavalat O. Végh Vilmától és egy történelmi elbeszélés Vallás és szerelem, S. Szabó Józseftől. 1898. február 25-én Az egészség művészetéről beszél Rózsa Mór orvos, zongorán játszik Erdőssy Matild, s Az agglegényklub titkára című elbeszélését olvassa föl Zivuska Andort tegek között. Ez a kapocs mi lenne más, mint közművelődési testületünk, a Csokonai Kör. Ennek estélyein találkozhatik mindenki a másnemű foglalkozás emberével, akiktől az elet vagy az eddigi viszonyok távol tartották: új barátságok, összeköttetések sokkal könnyebben fejlődhetnek ki, mint a nagy bálokban, amelyeken szinten uralkodó az elet feszessége. Ezek az összejövetelek családias jellegűek lesznek, pótolni fogják a családjaikat, amelyek ma nincsenek meg, vagy csak nagyon is szűk körre szorítkozik, hogy útját egyengessék az utóbbiaknak. (...)" (Debreczen, 1897. október 3.) 4I) „(...) Széli Farkas, a Csokonai Kör kiváló érdemű tudós elnöke lépett a délszaki növényekkel díszített s mögötte a falon a város színeit viselő drapériák közt felakasztott Csokonaiképpel ékeskedő emelvényre s a következő mély felfogással megalkotott megnyitóbeszédet mondta: (...) A Csokonai Körnek címe jelzi célját, elnevezése jelöli meg feladatát. Amint Csokonai minden szíve dobbanása egy nemes s nagy eszmének s érzésnek odaadó szolgálatában hangzott fel, a Csokonai Kör rendeltetése nem lehet egyéb, mint haladás azon az úton, melynek egyik oszlopa és világító fáklyája Debrecen halhatatlan alvó költője volt: az idealizmus és a nemzeti szellem egybetalálkozó ösvényén való haladás által a magyar nemzeti társadalom, a magyar nemzeti kultúra fejlesztése, tökéletesítése. (...)" (A Csokonai Kör ünnepélyes ülése. Debreczen, 1897. november 18.) 41 A korabeli tudósításból kiderül mit tart egészségesnek a Csokonai Kör: „(...) a szép örök és nemes eszméjét az irodalomban, az egységes nemzeti irányzat követesét, szemben a századvégnek kozmopolitizmusával. (...)" (A Csokonai Kör felolvasó ülése. Dcbrcczcni Hírlap, 1898. február 26.) 96