Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Február 7-én ifj. Vass Gyula joghallgató tilinkóján kedveskedik ismét magyar da­lokkal és egy régi tárogatódallammal a kör, ugyanakkor Nagy Zsigmond a római kata­kombákról és Zalai Márk a nőkérdésről beszél. Február 21-én Bartha Béla a szocializ­mussal, Balassa József a gyermek lelkével foglalkozik és a két szám közt Karácsony Ottilia Vörösmarty Szép Ilonkáját adja elő Unger Lujza zongorajátékától kísérve. Már­cius 6-án Komlóssy Arthur egy előkelő oláh bojár család, a Stourdza hercegek magyar­országi eredetét okadatolja, Tüdős János Szalmaláng című elbeszélését, Nagy Kálmán, M. Kovács Gyula Árpád síri álma című versét, Mándoky Béla pedig Orvényi Ottó Hí­ven mind a sírig című bcszélyét viszi sikerre. Március 20-án műsorra kerülnek Gulyás István Irodalmi divatok című tanulmánya, Benedek János két humoros költeménye, Varga Emil orvos A nőnevelésről egészségtanilag, tekintettel munkakörére című népsze­rű szakismertetése és néhány részlet Szűts Jenő hosszabb novellájából, a Bozáryék Ma­donnájából. Végül április 10-én Sáfrány Lajos hittanhallgató Bohossy Pál verses mesé­jével, a Váratlan fordulattá], Kölcsey Hedvig llosvay Hugó Férjhez menjek? című mono­lógjával, Dóczy József egy balladájával, a Virág Évával és K. Kiss József fizikatanár a Röntgen-sugarak című mutatványokkal kísért ismertetésével szerepel. A felolvasóülések közül a május 14-i és január 10-i a Városháza nagytermében, a november 17-i és április 10-i a Bika dísztermében zajlik le, a többi a Kiss Áron püspök­től ily célra elkért kollégiumi díszteremben. A november 17-i, január 24-i és április 10-i ünnepélyt társas vacsora és tánc követi. A Széli Farkas-éra programszerűen pártfogásba veszi a Vértesi-kor társas összejövetele­it - a tagok érintkezésének könnyítése, eszmecserék indítása s általában az egyesületi élet élénkítése végett. A május 14-i ünnepélyt az Országos Deák Kongresszussal tartja a kör. Már maga ez a körülmény jelzi, hogy jelen évadban is részt óhajt venni a társadalom mozgal­maiban. Részt is vesz, különösen a helybeliekben. Megjelenik annak az emlékoszlop­nak leleplezésén, melyet a gályarab protestáns lelkészek emlékére Özv. Hegyi Mihályné állíttat. Ezt az emlékoszlopot különben is az ő gondjaira bízzák, mivel az cmlékkert­ben helyezik el. Ott van továbbá a kör Simonffy Imre polgármester köztisztviselői működésének ötvenéves, polgármesterségének 25 éves jubileumán. Tiszteleg Kiss Áron püspök nyolcvanéves születési évfordulójának ünnepén. És képviselteti magát az új törvénykezési palota felavatásánál s az ennek örömérc rendezett díszlakomán. Mindez szinte vele jár társadalmi tevékenységeivel. Ezek közül a városrendezés, az cmlékkcrtek gondozása, az emléktábla- és a Kossuth-szobor-mozgalom ebben az év­adban is több-kevesebb érdckszállal a városhoz, illetve annak társadalmához fűzi őt. A várost kéri föl újra a Kollégium mögött lévő kis köz rendezésére. A Csokonai-kerti padok kijavítása s azok pótlására hat új pad előirányzását, továbbá a nagyobbik emlék­kerti piszkos vízmedence eltávolítását - saját pénzérc: kb. 1005 forintra támaszkodva - eszközli -, de mindkét kert korszerű, alacsony vaskerítéssel való ellátására már a város vesz fel költségvetésébe tőkésítés céljából évenként 600 forintot. A nevezetes debreceni épületek, mint pl. a kipécézett Andaházi-Szilágyi Intézet emléktáblával megjelölése iránt pedig az illető épületek tulajdonosaihoz, tehát a társadalomhoz 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom