Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
bá érdemei jegyzőkönyvi megörökítését. A közgyűlés elfogadja a választmánynak ezt a javaslatát és szintén a választmány indítványára Széli Farkast választja meg a kör új elnökéül. De mivel a közgyűlést csak április 21-érc hívják egybe, az 1895. év április hó 21-ig terjedő része még Vértesi Arnold nevének égisze alatt telik cl. Ez időszak eseményei közül kiválik a városi magánlevéltár megnyittatására irányuló megmozdulás. A kör - Bakonyi Samu gondolata alapján - a városi magánlevéltár megnyitására vonatkozólag indítványt szándékszik terjeszteni a városi közgyűlés elé. S indítványába bele kívánja venni azt is, hogy a városi közgyűlés egy - saját tagjaiból és magánlevéltári munkatársakból álló - bizottságot menesszen azon okmányok kiválogatására, amelyek pörös kérdésekről szólanak s ezen vagy ehhez hasonló más okból nem valók nyilvánosságra. Az indítvány célja ugyanis Debrecen történelmi forrásai hozzáférhetővé tétele. Az ügynek a polgármesterrel való előzetes megbeszélését és az előterjesztés szövegének elkészítését a kör részéről külön bizottság kapja feladatául. E bizottság tagjai: Géresi Kálmán, Bakonyi Samu, Csanak József, Szilágyi Károly és Joó István. Szóban forgó időszak másik két „városi" ügye az utcaszabályozás és az emlékkcrtápolás területéről való. Komoróczy Ferenc háztulajdonos, a kör tagja, egy térképpel ellátott javaslatot terjeszt a választmány elé a Hüvelyes utca és a Kollégium háta mögött lévő kis köz szabályozása tárgyában. E tervezet szerint a Kollégium udvara bővülne az úgynevezett kis közzel, mivel a Hüvelyes utcához közvetlenül kapcsolódnék. A tervezet megvizsgálására Domokos Kálmánt, Balogh Ferencet és Balkányi Miklóst küldi ki magából a választmány. Ami pedig az emlékkcrt-gondozást illeti, e végből szükségesnek vélik az emlékkcrtek kerítésének állandó rendőri őrizetét - különben a hazatérő részeg mulatózok és az utcai suhancok a romladozó kerítést egészen elpusztítják. Miután a kért rendőrt a rendőrkapitányok a múltban megtagadták, a választmány bizalmas úton a főkapitányhoz és a polgármesterhez szándékozik fordulni kérésével. Erre az elhatározásra abból az alkalomból jut, hogy az emlékkertek kerítésének kijavítására ezer forintot szavaz meg, egy évtized múltán létesítendő kőalapzatú kerítésre pedig alapot akar majd teremteni. Az utóbbi ügyhöz a közönség köréből többen hozzászólnak a Debreceni Ellenőr közvetítésével. Hozzászólásukban nem látják az emlékkcrtekct sem közbiztonságilag, sem az úton haladó csordák által veszélyeztetett állapotban, ezért hiábavalónak találják az ezer forint említett célra szánását és a tervbe vett új kerítést. Hogy a hozzászólóknak igazuk van-e, azt ma már nehéz lenne megállapítanunk. Két dolgot azonban ezzel kapcsolatban leszögezhetünk. Egyikül a kör lelkiismeretes kötelességtudását emlékkcrtalapja hasznosításában. A másik dolog pedig az, hogy amikor a kör az emlékkerti kerítés kijavítására ezer forintot szán, ugyanakkor a Csokonai műveinek megszerzésére is fölvesz 80 forintot - szükséges fedezetül. Tehát az irodalom oltárára is áldoz a kör c rövid idő alatt. S nemcsak pénzzel, hanem jó cselekedetekkel is. A kecskeméti Katona József Kör megküldi neki egy-egy példányban saját kiadványait: Katona-emléklapot, 1892-i és 1893-i évkönyvét, Hor79
