Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

hatalmazza a szépítési szakosztályt, hogy illetékes városi segélye erejéig készíttessen tervet az cmlékkertek vaskerítésének rendbehozására s azt neki elfogadás végett mutassa be. A szépítési szakosztály még a következő három évre kertészt alkalmaz az cmlékkertek fenntartására. Teszi ezt azért, mert így a kertek felügyeletére alakított bizottságát a legkisebb anyagi ráfizetés nélkül szabadíthatja igényesebb kertépítési feladatokra. A szerződtetett kertész (Heykal Ede, a kollégiumi füvészkert kertésze) évi bére ugyanis pontosan annyi, amennyit eddig is kiadott évente kertápolásra a kör: 340 forint. Mint látjuk, a kör jelentős mértékben kér Debrecen hivatalos és társadalmi tényezőiből 1893-ban. De még mindig kevesebbet kap, mint amennyit ad - bár egyéb megajánlásokból is Szilágyi Károly házalapra tett 25 forintjával együtt 168 forint folyik be a pénztárába. Tökéletesen meggyőződhetünk erről, ha fenti viszontszolgáltatásaihoz hozzávesszük az alábbiakat: felolvasóüléseit, Csokonai mellképcs festését, évkönyve előkészületeit, a Kazinczy-pályázattal és a Pallas Lexikonnal kapcsolatos szerepét. Az irodalmi szakosztály hat felolvasóülést rendez. (A rendes felolvasóüléseket a városháza nagy termében). S ezek közönsége közt a tanuló ifjúsági és a hölgyek száma egyre nő. Mindjárt január 6-i felolvasóülésére egy országos nevű műfordító, a fővárosi Vikár Béla hoz friss levegőt északi, különösen finn költészeti szemelvények felolvasásával - ám ez ülés Vikárót megelőző száma Sebesi Jób hírlapíró Kerestetik egy tökéletes asszony című tárcája sem marad hatástalan. A február 24-i ülést szintén újságírószám, az elnök által ismertetett Katona Imre Éhenkórászok című rajza nyitja meg és Géresi Dobozi István híres debreceni főbíróról írott tanulmánya zárja be. A március 24-i társas irodalmi estély műsorán már négy szereplőt is találunk: Vértesi Arnoldot, Sinka Sándort, Könyves Tóth Kálmánt és Tüdős Jánost. Vértesi elöljáróban néhány szót mond, Sinka Gáspár Imre Adrienne grófné könyvéből című lírai ciklusát. Könyves Tóth Bessenyei Anna című irodalomtörténeti ismertetését és Tüdős ]ános Heine-utánzatok című verseit juttatja tapsokhoz. Ellenben az április hó 21-i üléséhez megint nem több, mint két név fűződik. Csakhogy c két név közül az egyik a jó nevű fővárosi klasszika-filológusé: Csengeri Jánosé, Csengeri, Boldizsár Kálmán dr. Vallomás című novellája felolvasását követőleg Aiszkhülosz Oreszteiá\áró\ értekezik. Az ülés után tiszteletérc a Bikában rendezett banketten pedig kijelenti, hogy a távolban is büszkén vallja magát debreceninek.

16 Április 21-től egészen november hó 17-ig nincs felolvasóülés. November 17-én van a Csokonai-emlékünnepély, egyben az év második társas irodalmi cstélyc. Ennek sikeréért Vértesi Arnold elnöki megnyitóját és Margitka az apácák intézetében című rajzát, Jánosi Zoltán, Gobi Imre Vadászának szavalását, Géresi Kálmán Millenniumi gondolatait, Komlóssy Arthur Csokonainak egy általa kommentált eredeti levelét és a főiskolai Kántus élén Mácsai Sándorra] A tihanyi ekhóhoz és A reményhez című dalok Csokonai\át veti latba. Az ünneplés középpontjában Középiskoláit Debrecenben végezte, majd egy ideig itt is tanított. 68