Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

ságot rendez június 25-én a nagyerdei Vigadóban. A mulatság, mely a „táncrendeknek" Csokonai miniatűrarcképpcl kedveskedik, a helybeli úri közönség búcsútalálkozása a nyári idény beállta előtt. Mégis csupán 70 forint 69 koronával és Komlóssy Arthur 33 forintos adományával szaporítja a házalapot. Egyéb adományokból is egész évben mindössze 131 forint folyik be. Ily körülmények között nem csoda, ha a szakosztály óvakodik elfogadni a „Gcrster és Rösslcr" helybeli építkezési iroda 12 ezer forintos költségvetését, noha az irodának a Nagy-Új utcai" kisvárosi telekre készített tervrajza teljes megelégedését érdemli ki. E teendői mellett a szépítési szakosztály végzi rendes sír- és emlékápoló, relikvia és egyéb ingóságőrző munkáját. Sírápoló útja most már nemcsak Csokonaihoz vezet cl, hanem két kegyes alapítótagjának: Böszörményi Rózának a régi Dobozi-féle temetőben és özv. Sík Lajosné Rakovszky Herminnck a Kossuth utcai temetőben lévő sírkertjéhez is. Emlékápoló figyelme a Csokonai születési és lakóházán lévő emléktáblának gondozására irányul. Ingóságai közül megemlíthetjük a kör vendégkönyvét - melynek első lapjain - ebben az időben már sok jeles hazafi aláírása szemlélhető - és az Emlékkert Társulat díszkönyvét. Amíg a szépítési szakosztály Debrecen hatóságaival és társadalmával mind közösebb élettérbe állítja a kör működését, addig az irodalmi szakosztály a körnek és közönségének a főváros irodalmi és tudományos életéhez való kapcsolatát kezdi építgetni. Mindössze négy fclolvasóünnepélyt rendez ebben az évben, de e négy ünnep mindegyikének műsorán ott szerepel valamelyik budapesti író vagy tudós neve. S bár a négy ünnep közül csak egy kifejezetten társas irodalmi estély, mégis mindegyiket kedélyes összejövetel követi, hogy ezeken az összejöveteleken a felolvasó vendégek árasztotta szellemhez közelebb kerüljenek a kör érdeklődő tagjai.

12 Műveltebb közönségünk nem is marad érzéketlen a budapesti vendégek szereplése iránt: szorgalmasan látogatja a felolvasóüléseket. Az első felolvasóülésen: február 25-én Kardos Albert Debreceni disputa című irodalomtörténeti tanulmányával, Benedek János Papucs dalok című versciklusával és az akkor még vendég Rudnyánszky Gyula szerelmi dalaival lép fel. A másodikon, április 24-én a vendég György Endre Magyarok Romániában című " Bajcsy-Zsilinszky utca. 12 „A Csokonai Kör felolvasóestéi szépen, csöndesen elmaradtak. A múlt ősz elején a kör megállapította, hogy havonként kétszer, a hó minden első és harmadik péntekjén tart felolvasásokat. Akkor mi híven be is számoltunk ezekről az irodalmi péntekekről; azonban a felolvasásokat csak eleinte tartotta meg a kör - ma pedig már megelégszik azzal a szerény tervvel, hogy a farsang végén, ha a nemes debreceni közönség nem lesz fölötte kimerülve a sok farsangi élvezettől - a Csokonai Kör is rendez egy vagy két - táncmulatsággal és vacsorával összekötött - irodalmi fclolvasóestélyt. Utánajártunk a dolognak, hogy miért fútta meg a Csokonai Kör a visszavonulásra való riadót és azt kaptuk feleletül, hogy a debreceni közönség egyáltalán nem érdeklődik az irodalmi felolvasások iránt. A kör a megcsappant érdeklődést azzal szeretné biztosítani, hogy a tisztán irodalmi élvezet mellé még egy kis táncot és tósztos lakomát is csatol -csalogatónak..." (Irodalom, művészet. Debrcczcni Hírlap, 1892. február 10.) 64