Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Addig is a szépítési szakosztály dörömböl Debrecen város szellemi és lelki nemese­désének, szépülésének kapuján. Az irodalmi szakosztály példájára első teendője, hogy jövendő feladatait szorosabban körvonalazza és előkészítse. így születik meg benne városunk általános szabályozási tervének szüksége és gondolata. S kifejezést ad annak a törekvésének, hogy a szabályozási tervet el is készíti. így indít mozgalmat a cégfel­iratok magyarosítása érdekében. Ugyanakkor a kegyelet adóját is lerója. Csokonai sírját híven gondozza. S hozzákezd a nagy költőre vonatkozó relikviák gyűjtéséhez. E tekin­tetben segédkezet nyújt neki két nemes szívű adakozó: László József ás K. Nagy Sán­dor nagyváradi törvényszéki bíró. Előbbi három egykorú zenésített Csokonai-dalt ado­mányoz, utóbbi pedig Csokonai Khédey-féle halotti versének egykorú nyomtatott pél­dányát. A kör, mely a Csokonai-relikviákból egész szobát szándékozik berendezni, hálásan köszöni meg az első két relikvia-ajándékot. Egyébként a szépítési szakosztály az irodalmi szakosztályt támogatja. Különösen a megnyitó ünnepély előkészítésében segít sokat annak. Azt meg egyenesen szinte kizá­rólagos feladatául kezeli, hogy a körnek állandó otthont keressen. Olyan otthont, hol méltó módon összegyűlhetnek, tanácskozhatnak, esetleg felolvashatnak és ahol a Csokonai-relikviák is elhelyezhetők. Hamarabb nem is láthatna az állandó otthon megteremtésének előmunkálataihoz. Egyetlenegy évben sem feledkezik meg szóban forgó kötelességéről. Mégis - mint látni fogjuk - csak hosszú-hosszú fáradozások jut­tatnak egy zugot Csokonai szellemének ápolói számára. De 1890 végén vagyunk. Lássuk csak, hogyan küzd az irodalmi szakosztály eleve­nebb, közvetlenebb társadalmi kapcsolatáért. Pillanatnyi várakozást kérünk, mindjárt megtudjuk. Ismertetett megnyitó ünnepélyén kívül még három nyilvános felolvasóülést tart 1890-ben. Ezek pedig időrendben: a Csokonai születése évfordulóján: november 17­én, a december 4-én és a december 18-án tartott ünnepély. A Csokonai-ünnepély sze­replői: Vértesi Arnold, Géresi Kálmán, Komlóssy Arthur és Vértesi Gyula. Vértesi Ar­nold megnyitóbeszéde valóságos programbeszéd, 6 Géresi Kálmán Debrecen múltjá­ból vett történelmi tanulmányokat olvas föl. Komlóssy Arthur Csokonainak egy kérdé­ses hitelű költeményét olvassa föl és kommentálja. Vértesi Gyula pedig a kör egyik legelső lírikusának, Bartók Lajosnak három versét tolmácsolja. A december 4-i ülésen felolvasnak: Vértesi Arnold egy novellát, gr. Vay Dániel egy történeti tanulmányt és Vértesi Gyula Szabolcsba Mihály költeményét. A december 18-i ünnepélyen pedig első szereplő Vértesi Gyula egy elbeszéléssel és a harmadik gr. Zichy Géza egy szellemes csevegéssel. Az egykorú krónika szerint e három ünnepélyen a kör a közönség növekvő részvé­telét érdemli ki. De mindegyik eddigi ünnep látogatottságát és hatását jóval felülmúl­ja a december 18-i ünnepélyé. Kétségkívül része van ebben gróf Zichy Géza, a jó hírű költő és zeneművész mágnás személyes megjelenésének. Még több része van azonban 6 Lásd a „Dokumentumok" című fejezetben. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom