Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Addig is a szépítési szakosztály dörömböl Debrecen város szellemi és lelki nemesedésének, szépülésének kapuján. Az irodalmi szakosztály példájára első teendője, hogy jövendő feladatait szorosabban körvonalazza és előkészítse. így születik meg benne városunk általános szabályozási tervének szüksége és gondolata. S kifejezést ad annak a törekvésének, hogy a szabályozási tervet el is készíti. így indít mozgalmat a cégfeliratok magyarosítása érdekében. Ugyanakkor a kegyelet adóját is lerója. Csokonai sírját híven gondozza. S hozzákezd a nagy költőre vonatkozó relikviák gyűjtéséhez. E tekintetben segédkezet nyújt neki két nemes szívű adakozó: László József ás K. Nagy Sándor nagyváradi törvényszéki bíró. Előbbi három egykorú zenésített Csokonai-dalt adományoz, utóbbi pedig Csokonai Khédey-féle halotti versének egykorú nyomtatott példányát. A kör, mely a Csokonai-relikviákból egész szobát szándékozik berendezni, hálásan köszöni meg az első két relikvia-ajándékot. Egyébként a szépítési szakosztály az irodalmi szakosztályt támogatja. Különösen a megnyitó ünnepély előkészítésében segít sokat annak. Azt meg egyenesen szinte kizárólagos feladatául kezeli, hogy a körnek állandó otthont keressen. Olyan otthont, hol méltó módon összegyűlhetnek, tanácskozhatnak, esetleg felolvashatnak és ahol a Csokonai-relikviák is elhelyezhetők. Hamarabb nem is láthatna az állandó otthon megteremtésének előmunkálataihoz. Egyetlenegy évben sem feledkezik meg szóban forgó kötelességéről. Mégis - mint látni fogjuk - csak hosszú-hosszú fáradozások juttatnak egy zugot Csokonai szellemének ápolói számára. De 1890 végén vagyunk. Lássuk csak, hogyan küzd az irodalmi szakosztály elevenebb, közvetlenebb társadalmi kapcsolatáért. Pillanatnyi várakozást kérünk, mindjárt megtudjuk. Ismertetett megnyitó ünnepélyén kívül még három nyilvános felolvasóülést tart 1890-ben. Ezek pedig időrendben: a Csokonai születése évfordulóján: november 17én, a december 4-én és a december 18-án tartott ünnepély. A Csokonai-ünnepély szereplői: Vértesi Arnold, Géresi Kálmán, Komlóssy Arthur és Vértesi Gyula. Vértesi Arnold megnyitóbeszéde valóságos programbeszéd, 6 Géresi Kálmán Debrecen múltjából vett történelmi tanulmányokat olvas föl. Komlóssy Arthur Csokonainak egy kérdéses hitelű költeményét olvassa föl és kommentálja. Vértesi Gyula pedig a kör egyik legelső lírikusának, Bartók Lajosnak három versét tolmácsolja. A december 4-i ülésen felolvasnak: Vértesi Arnold egy novellát, gr. Vay Dániel egy történeti tanulmányt és Vértesi Gyula Szabolcsba Mihály költeményét. A december 18-i ünnepélyen pedig első szereplő Vértesi Gyula egy elbeszéléssel és a harmadik gr. Zichy Géza egy szellemes csevegéssel. Az egykorú krónika szerint e három ünnepélyen a kör a közönség növekvő részvételét érdemli ki. De mindegyik eddigi ünnep látogatottságát és hatását jóval felülmúlja a december 18-i ünnepélyé. Kétségkívül része van ebben gróf Zichy Géza, a jó hírű költő és zeneművész mágnás személyes megjelenésének. Még több része van azonban 6 Lásd a „Dokumentumok" című fejezetben. 59