Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Szűts Miklós (?-?) törvényszéki elnök, 1908-09-ben a kör választmányi tagja, aztán Budapestre költözik. Tankó Béla (1879-1946) filozófiai író, egyetemi tanár. A debreceni egyetemen 1914től tanít, 1936/37-bcn rektor. 1915-től rendes, 1920-tól választmányi tagja a körnek, majd 1938-ig a tudományos szakosztály tagja. Telegdi Kovács László (1816-1894) ügyvéd, újságíró, szerkesztő. Családja szépapjáig visszamenően könyvkötő Debrecenben. Szerkesztette a bátyja, Lajos által kiadott lapokat: 1848-49-ben, majd 1867-76 között az Alföldi Hírlapot, 1861-ben a Debreceni Ellenőr első változatát, és saját vállalkozásában 1876-77-ben az Alföldi Lapokat. Tulajdonostársa a bátyja neve alatt működő nyomdának. A Csokonai Kör alapító tagja, a színműpályázati alapítvány létrehozója. Ternay Kálmán (?-?) reáliskolai olasztanár. Oláh Gábor DAnnunzio-fordításainak nyersfordítója. Thaly Kálmán (1839-1909) politikus, történész, költő, az MTA tagja, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke. 1881-től haláláig Debrecen függetlenségi párti országgyűlési képviselője, a város díszpolgára. 1907-től a kör tiszteletbeli tagja. Than Gyula (1867-1930) újságíró, kiadó. 1897-1929 között a Debreceni Újság szerkesztője és kiadója. Thuróczy Gyula (1885-1959) színész, rendező. 1921-től haláláig kisebb megszakításokkal a debreceni színház tagja. 1933-ban a kör választmányi tagja. Tisza István gr. (1861-1918) politikus, miniszterelnök. Bihari birtokos, Gércsi Kálmán tanítványa, a debreceni Kollégium diákja, a debreceni huszárezred parancsnoka, az egyetem alapítója; 1903-1905, majd 1913-17 között Magyarország miniszterelnöke. 1918-ban meggyilkolták. Tisza Lajos gr. (?-?) 1938-ban adományával a kör alapító tagja. Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, kritikus. A modern magyar irodalomtörténet-írás megteremtője, műveiben a nemzeti és hazafias irodalom propagálója, akadémiai titkárként a magyar tudományos élet szervezője és korszerűsítője, a Kisfaludy Társaság létrehozója s egyik első elnöke, 1850-től az esztétika és irodalomtörténet, 61-től a magyar nyelv és irodalom egyetemi tanára, kora szellemi életének meghatározó alakja. Tolnai Lajos (1837-1902) költő, író, szerkesztő. írói pályája a marosvásárhelyi lelkészként eltöltött 16 év alatt bontakozott ki, ahol megalapította a Kemény Zsigmond Társaságot, s ahol megszülettek első, élesen társadalombíráló regényei, melyeknek hangja 1884-es Pestre költözése után egyre inkább szatirikus s egyre indulatosabb lett. A Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagja, a Képes Családi Lapok szerkesztője. Tóth András (1858-1929) szobrász. Asztalosinas, fafaragó volt, majd díszítőszobrászatot, és Stróbl Alajos mesteriskolájában alakformálást tanult, 1889-től Debrecen lakosa. A Csokonai Kör számára számos emléktáblát készített, épületszobrászatból élt. Máramaros, Arad, Selmecbánya rendelt tőle nagyobb méretű szobrot, és több Kossuth-szobrot is készített, Nagykőrösnek és Nagyszalontának, ez utóbbi másola566