Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Ruffy Vargha Kálmán (1871-1942) 1921-től 1935-ig a debreceni Gazdasági Akadémia igazgatója, a katolikus egyház világi elnöke, a városi törvényhatósági bizottság örökös tagja. 1933-ban a kör választmányi tagja. Sajó Sándor (1868-1933) költő, drámaíró, tanár. 1903-tól Budapesten tanított, gimnáziumigazgató, tankerületi főigazgató, a Tanáregyesület főtitkára, a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke volt, a Kisfaludy Társaság, az MTA tagja. Hazafias, nacionalista töltetű versei a háború alatt uszító, 1919 után erősen irredenta hangúakká váltak. Sárváry Lőrinc (?-1921) járásbíró. 1890-től választmányi tagja a körnek. O rajzolta a kör Csokonai-arcképes pecsétjét. Sass Béla (1865-1928) 1890-től a Kollégium teológiatanára, 1899-től a főiskola igazgatója, az egyetem hittudományi karának tanára, 1921-22-bcn rektora, egyházkerületi tanácsbíró, a Protestáns Lapok szerkesztője. 1912-ben a kör alapító tagja. Schönherr Gyula (1864-1908) történetíró. 1889-től a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, 1900-tól igazgatója. A budapesti egyetem tanára, az MTA tagja. A Magyar Könyvszemle, a Turul, a Magyar Történelmi Életrajzok és a Minerva c. folyóiratok szerkesztője. Sebestyén Gyula (1864-1946) folklorista. 1892-1919 között a Nemzeti Múzeum munkatársa. A Kisfaludy Társaság, az MTA tagja, a Folklore Fellows magyar osztályának és a Magyar Néprajzi Társaságnak elnöke, az Ethnographia szerkesztője. Sesztina ]enő (1869-1944) nagykereskedő, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kör rendes, 1920-ban választmányi tagja. Sesztina Lajos (1823-1905) vaskereskedő, az István gőzmalom elnöke, végrcndclctilcg a kör alapító tagja. Sík Sándor (1889-1963) költő, műfordító, egyházi író, piarista tanár, a szegedi egyetem tanára, 1948-tól a piaristák magyarországi tartományfőnöke, 1946-tól haláláig a Vigília szerkesztője, 1923-tól a Kisfaludy és Petőfi Társaság tagja. A magyar cserkészmozgalom megalapítója, elnöke, a nevelési program kidolgozója. A magyar vallásos költészet egyik legjelentősebb művelője. Simon Lajos (1876-1942) tanár, író, lapszerkesztő, 1922-ben az Országos Gárdonyi Társaság alapítója, majd elnöke. Simonffy Emil (1847-1919) a debreceni Zenede igazgatója és felvirágoztatója, korszcrűsítője 1883-tól haláláig, a Vár utcai állandó iskolaépület megépíttetője, a Zenedeegylet városi kezelés alá vonásának kezdeményezője és lebonyolítója. 1954-ben a városi zeneiskola az ő nevét vette föl. A körnek 1890-ben választmányi tagja. Simonffy Imre (?-?) királyi tanácsos, a kör rendes tagja. Sinka Sándor (1854-1924) 1884-től a ref. főgimnázium tanára, Debrecen történetének kutatója. 1890-ben és 1914-ben választmányi tagja a körnek. Sipos Béla (1879-1909) újságíró. 1898-99-bcn a Főiskolai Lapok szerkesztője, közben több debreceni lap belső munkatársa; 1902-ben a három hónapnyi fennállást megért Színházi Újságot, rövid nagyváradi kitérő után 1905-1908 között a Debreceni 562