Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

A körnek törvényes képviselője, minden, a kör nevében kiadott okmányt aláír, a pénztárt is konkrétan megvizsgálja. 21. § Az előző alelnök az irodalmi szakosztálynak elnöke, a kör elnökének akadá­lyoztatása esetén azt helyettesíti. 22. § A másodalelnök a szépítési szakosztály elnöke, az első alelnök akadályoztatá­sa esetén azt helyettesíti. 23. § A főtitkár a közgyűlés és a választmányi gyűlések jegyzőkönyveit, kiadványait szerkeszti és előadja, a gyűlésekre a meghívókat elkészíti, a kör iratait gondozza. 24. § A szakosztályi titkárok működési körét ügyrendeik szerint az illető szakosz­tályok állapítják meg. 25. § Az ügyész a kört jogügyi tekintetben képviseli; a jogügyi kérdésekben véle­ményt ad, a pénzbeli követeléseket bíróság útján behajtja. 26. § A pénztárnok a kör pénzeit felelősség mellett kezeli, a pénzeket az utalványá­ra beveszi és kiadja; pontos számadást vezet; a pénztár állásáról minden rendes vá­lasztmányi ülésre jelentését írásban beterjeszti; végül a rendes évi közgyűlést megelő­ző választmányi ülésre okmányokkal felszerelt számadását beadja. X. Feloszlás 27. § A kör feloszlik, ha az e végből összehívott közgyűlésen a kör összes férfi tag­jainak fele megjelent s a megjelentek kétharmada a felosztást kívánja. Ha azonban az első közgyűlésen a tagok kellő számban meg nem jelennének, az elnök 15 nap múlva új közgyűlést hív össze, mely tekintet nélkül a jelenlévők számára, határozatképes. Ugyanezen közgyűlés határoz afelett is, hogy a kör vagyona minő közhasznú célra fordíttassék, a kör irattárával mi történjék. 28. § Az esetben, ha az alapszabályokban meghatározott célt és eljárást illetőleg a kör határkörét meg nem tartja, a királyi kormány által, amennyiben további működé­sének folytatása által az állam, vagy az egyleti tagok vagyoni értéke veszélyeztetnék, haladéktalanul fclfüggesztetik. A felfüggesztés után e rendelő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legponto­sabb megtartása különben való feloszlatás terhe alatt köteleztetik. Eddig az alapszabály-tervezet. Ezt még 1890. évi január 16-án küldték. De hogy így cselekedhessenek, ahhoz két dolog volt szükséges: a Felolvasó Kör Csokonai Körré átalakulásának kimondása és megszervezése. Előbbi az alapszabály letárgyalásának napján délután 4 órakor, gróf Dégenfeld József főispán által eszközöltetik a városháza dísztermében. Utóbbit külön bizottság végzi, melynek Csiky Lajos, az elnök és Géresi Kálmán, Vértesi Arnold, Tóth Béla, Rásó Gyula, Komlóssy Arthur, dr. Kenézy Gyula legbuzgóbb tagjai. A Csokonai Kör alakuló közgyűlése tehát már kész, alapszabályok meghatározta keretek között, céltudatos rendben folyik le. A szervezőbizottság felhatalmazásából Csiky Lajos, a volt Felolvasó Kör alelnöke nyitja meg, vezeti elnökválasztásig és Tüdős Kálmán dr. látja el jegyzőkönyvvel. A szervezőbizottság jelentést tesz arról a vagyon­ról, melyet a Felolvasó Körtől és Emlékkert Társulattól vesz át a Csokonai Kör. Ha eh­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom