Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Az irodalmi helyzetképhez tartozik a lillafüredi írói konferencia is, amely két-három nappal ezelőtt zajlott le.

75 (...) A miniszterelnök felszólította az írókat, hogy: „dolgozzák ki a magyarság fogalmát". Mi más ez, mint az, hogy a miniszterelnök a magyar íróktól várja az iránymutatást a magyar problémák megoldására. A miniszterelnök tehát éppen a szeg fejére tapintott. Hiszen a magyar írók ezen a témán veszekednek már évek óta. S az irodalom jövője, vele együtt a nemzet jövője, az ország sorsa attól függ, hogy a magyarság, a magyar nép és a magyar nemzet fogalmát milyen vonatkozásba tudja hozni egymássah (...) Nekünk, debrecenieknek részt kell venni a vitában, hogy a debreceni szempontot kellőképpen kidomborítsuk. Nekem ugyanis az a gyanúm - és erre a gyanúra minden okom megvan -, hogy a magyar lélek legfeljebb csak mellékes vonásokban különbözhetik a debreceni lélektől. Hogy pedig a debreceni szempontot kellőképpen érvényre juttathassuk, ehhez először az kell, hogy mi érezzük magunkban a debreceni szellemet. Másodszor pedig az, hogy egységesen lépjünk fel debreceniek, a vélemények mai ádáz harcában és segítsük mindenütt a magyar gondolatot, a magyar élet minden területén, ahol csak megtaláljuk. (Kézirat - DM) Pap Károly: Adalékok a Debreceni Csokonai Kör történetéhez Vidéki irodalmi társaságaink mindig jótékony szerepet játszottak a hazai művelődés szolgálatában. A XVIII. század végén Kassa, Komárom, Sopron, a kiegyezés után meg csaknem minden nagyobb városunk alakít egy-egy ilyen lelkes kört, hogy felolvasások tartása és pályázatok hirdetése, írók és művek támogatása által mozdítsák elő a magyarság és művelődés ügyét tőlük telhetőleg. Majd hozzáfűzik még ehhez névadó nagyjaink (Bessenyei, Kazinczy, Vörösmarty, Kemény, Jókai, Arany stb.) kultuszát, miáltal a nemzeti kegyelet ápolásának is meleg tűzhelyeivé válnak országszerte.

76 E társaságok egyik lcgérdckcscbbikc a Debreceni Csokonai Kör, amelyet szintén 75 1942. november 21-23. között zajlott Lillafüreden a kormány és az írók eszmecseréje. A kormány részérói Kállay miniszterelnök, Antal István propagandaügyi miniszter és Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök vannak jelen. Az írók vezérszónoka Márai Sándor volt. 76 Számuk ma már a félszázat is meghaladja, cs bár felsorolásukat itt mellőznöm kell, hivatásuknak pontos méltatását koronként annál kívánatosabbnak tartanám. Velük eddigelé behatóbban talán csak egy doktori értekezés foglalkozott, a Hofbaucr Lászlóé, Vidéki irodalmi társaságaink története a XVIII. sz. végétől a XIX. sz. elejéig. Bp., 1930. 103. 1. [Pap Károly saját jegyzetei.] 512