Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

jának vczérdallamai lettek, amelyek olyan megható módon fonják körül: a vallás, a haza, a szülőföld, a természet, a család, az egész emberi élet ezernyi képét. És vajon mindez, megint nem azokból az [ihletés] hagyományokból nőtt-e ki, amelyekből nagy [elődei], Csokonai, Kölcsey, Arany merítettek?! - És végül, első híres kötetét nem a Csokonai Kör tette-e közzé, aminek megalapításában maga is részt vett, s amelynek eszményeiért és törekvéseiért mindvégig híven fáradozott. Igen, a mi kezünk mindvé­gig összefogózva marad... Valóban úgy éreztem, hogy mindnyájan, akiknek nevében szóltam, ott álltunk sírja körül, s ígértük, hogy kultuszát nemcsak tovább ápoljuk, magunkénak valljuk, hanem az [édes] haza egyik legdrágább nemzeti sugallmának is ismerjük. Az Isten adja, hogy így legyen! (...) (Kézirat - TtREKK) Kaplonyi György: Csobán Endre a Csokonai Körről „(...) A Debreceni Csokonai Kör sohasem szakadt el a népi erőktől, - mondotta többi között, - sőt erősbíteni kívánta mindig azt a folyamatot, amely a népi források­hoz való visszatérést célozza. Ennek az irányzatnak azonban különös végzete, hogy időközönként elszakad a népi gyökerektől s mesterkéltté, városiassá lesz. A Csokonai Kör éppen ezt az elszakadást akadályozta meg mindig azáltal, hogy nem engedte felszínre kerülni a túlzottan városiassá, mesterkéltté vált irányzatot. Kettős feladat hárul itt a Csokonai Körre. Először: támogatni kell azokat az írókat, akik éppen ezt az új gondolatot tűzték maguk elé célul. Másodszor pedig olyan nép­rétegek közé is be kell vinni az irodalmat, amelyek eddig el voltak zárva. (...) Új közönséget kell toborozni. A múlt szomorú tapasztalatai jó példák a jövőbeli célkitűzésekre nézve. Még az utóbbi időben is számtalanszor tapasztalhattuk, hogy a művelt középosztály a háború után, anyagi erők hiányában nem tud részt venni az irodalmi életben. Az újgazdag réteg pedig nincsen abban a kulturális állapotban, hogy elválassza az igazán értékest az értéktelentől. Fontos tehát a vásárlóközönség tanítása, mert sajnos, napjainkban csak a selejtes kiadványok terjednek. A Csokonai Körben élénk vita tárgyát képezi ezeknek a kérdéseknek a megoldása. Egyik jelentékeny fejlő­dési foka a szennyirodalom elleni küzdelemnek a Csokonai Kör könyvtárának megin­dítása, amelynek most megjelent ötödik kötete: Új Debrecen címen a fiatal debreceni írók értékes egyéniségeit juttatja szóhoz. Engem az tölt el örömmel, hogy szélesebb körű válogatás esetén nemcsak nyolc, hanem sokkal több tehetséges fiatalt tudtunk volna kiemelni. (...)" (...) Szóval a Csokonai Kör a népi gyökerekhez való ragaszkodás és a népi erőkből fakadó újítások segítségével akarja az elsekélyesedett irodalmat és a közönybe süllyedt debreceni kulturális érdeklődést megújítani, feleleveníteni? - kérdeztük ezután. 491

Next

/
Oldalképek
Tartalom