Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
sulat" címen, a.) debreceni ipar- és kereskedelmi bank 5343 sz. betéti könyvén 1889. december 31-én 6862 forint, 45 korona, b.) „Emlékkerti Csokonai-szobor" címen a debreceni takarékpénztár 12 185 sz., betéti könyvecskéjén szintén 1889. december 31én 2398 forint, 39 korona összeget. Összesen tehát 9260 forint és 84 koronát. S ez alaptőke, mint „Emlékkert-alap" kamatjaival együtt céljától elidegeníthetetlen. Sőt azt a Csokonai Kör másnemű jövedelmeiből köteles pótolni, ha évi jövedelmeiből a fenntartás ki nem telnék. Az átadás 1890. évi június 30-án hivatalosan megy végbe. Az 1890. évi június hó 22-én feloszlott Emlékkert Társulat részéről Csanak József, Könyves Tóth Antal és Lengyel Imre a kiküldöttek, a Csokonai Kör részéről: Csiky Lajos, dr. Balkányi Miklós és dr. Tüdős Kálmán. Tehát ekkor már a Csokonai Kör világon van. Miképpen függhet össze hát az ő megalakulása az Emlékkert Társulat feloszlásával? Egyszerűen úgy, hogy az előbbinél biztosan számíthatnak utóbbira. A társulat még 1889. évi november 10-i közgyűlésén belátja tarthatatlanságát. S kimondja: „kerestessék meg a Csokonai Kör választmánya, miszerint vegye átal az emlékkertek és emlékek kezelését az alaptőkével együtt". A Csokonai Kör 1890. évi április 28-i alakuló közgyűlése jelentést is tesz hat-hétezer forintnyi vagyonról, mint amelyet az Emlékkert Társulattól fog átvenni. De az alakuló közgyűlés nemcsak cmlékkcrt társulati örökségéről tesz jelentést, hanem arról az 1285 forintról is, melyet a Csokonai Kör a Felolvasó Körtől vesz át. Ebből a Takarékpénztárban elhelyezett összegből háromszáztizenkilenc forint alapítvány, nyolcszázkilcncvcnhárom forint gyűjtött tőke. A Felolvasó Kör 1885-ben alakul, több Petőfi társasági író vendégszereplésének lelkesítésére. Első elnöke: gróf Dégenfeld József, alelnöke: Kovács János kollégiumi tanár, a kör egyik alapvetője. Legjelentékenyebb szerepvivői nagy általánosságban ugyanazok, kik később a Csokonai Körnek is ismert tagjaivá váltak: Géresi Kálmán, Vértesi Arnold, Komlóssy Arthur, Benedek János, Tóth Béla gyógyszerész, dr. Kenézy Gyula, dr. Tüdős Kálmán, Rásó Gyula alispán, dr. Balkányi Miklós stb. Kitűzött célja közhasznú ismeretek terjesztése népszerű felolvasások által, de ettől nemegyszer eltér: szépirodalmi felolvasásoknak is helyet enged. Munkássága éppen nem mondható valami rendszeresnek. Amilyen vajúdással jár c kör születése, ugyanolyan válságosán folyik élete, így érthető, hogy Csokonai Kör néven társasággá akar erősödni. Erre még évekkel a megalakulása előtt kísérletet tesz, de sikertelenül. Azóta az idők és körülmények javulnak. Az 1889. évi november hó 17-i Csokonai-ünnepélyét már nem fogadja oly közönyösen a közhangulat szócsöve, a helybeli sajtó, mint keletkezését, hanem örömmel tekinti a Csokonai Kör megalakulására vezérlő kalauznak. Valóban az is lett! Röppenjünk vissza képzeletben az 1890. évi április havának 27. napjába. Üljünk le a vasárnap délelőttjén kevéssel 11 óra előtt a debreceni városháza nagy tanácstermében. A város művelt néprétegei csak úgy tódulnak befelé, urak, nők és főiskolai ifjak egyaránt. Mielőtt teljesen begyűlnének a Csokonai Kör alakuló közgyűlésére - mert hisz arra jöttek -, tájékozódásul olvassuk cl a kör alapszabály-tervezetét. 45
