Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

ezek a levelek már arról tanúskodnak, hogy a költő újra foglalkozik irodalmi dolgaival, olvasgat, kritizál, méltányol, tervez, új könyve kiadásáról, darabja eljátszatásáról tesz megjegyzéseket, szóval: fél lábbal már újra visszaléphet a költők legméltóbb, legiga­zibb terrénumára, az eleven irodalmi életbe. Az üdülő költő a napokban hosszabb levelet írt a Csokonai Kör titkárának, dr. Kar­dos Albertnek. Oláh Gábor és a debreceni közönség közt tudvalevőleg a Csokonai Kör az az összekötő kapocs, mely a költőt mostani távolszakadtában is Debrecenhez fűzi. Főképpen a kör fáradhatatlan és mindenre kiterjedő figyelmű titkára az, akinek gond­ja van rá, hogy Oláh Gábor a tenger mellett is figyelemmel kísérhesse az őt érdeklő debreceni dolgokat, s ő volt az is, aki az Oláh Gábor új könyvének sajtó alá rendezésé­vel előteremthette a költő üdülési költségeinek tekintélyes részét. (...) (Debreceni Nagy Újság, 1912. január 10. - Tóth Árpád 196% 186.) Tóth Árpád: Irodalmi társaságok Az irodalmi társaságok dolgát aktuálissá ezúttal a Kisfaludy Társaság tagválasztó ülése teszi, mely a napokban folyt le. Mint a napilapok hírül adták, a társaság költői helyét ebben az évben nem lehetett betölteni, mert a két tagjelölt: Pap Zoltán 29 és ­nos, és Molnár Ferenc 30 egyenlőképpen 16-16 voksot kaptak. Nemde furcsa az eset? Még itt, vidéken is, ahol nemigen köti be a közvélemény a szemét a fővárosi irodalmi pártoskodások elfogultság-keszkenője, méltán feltűnést kelt, hogy egy irodalmi ítélke­zésekre hivatott, tekintélyes testület csak egy percig is habozhatott a mostani tagvá­lasztó szavazáson. Pap Zoltán, szó sincs róla, ügyes dalszerző, de ugye, legsikerültebb produktumai sem emelkednek túl azon a színvonalon, amit egy-egy névtelen népember is gyakran elér, mikor nótát sikerít? Sőt, a legnagyobb dicséret, amit Pap Zoltán méltatására el­mondtak - Hcrczcg Ferenc mondta itt Debrecenben - éppen az, hogy Pap Zoltán egyik-másik szerzeményét a nép is ajkára vette. Nos, ajakra vétel ide és nótafa-kultusz oda, ma már, úgy hisszük, mindenki tisztában van azzal, hogy a népdal irodalmi ér­tékének túlbecsülésén túl vagyunk s annyival is inkább meggondolandó, hogy mester­ségesen kitcrcmtcttézctt műnépdalokat oly előkelő kitüntetéssel honoráljuk, mint aminőnek a Kisfaludy Társaságot tartani szeretjük. A népdal nagy szerepét a magyar irodalom legutóbbi aranykorában nem a népdal valóságos esztétikai értékéből kell magyaráznunk, hanem egyszerűen abból, hogy abban a túlontúl cllangyosodott, elfa­kult almanach-költészetben, mely a Bajzáék idején irodalmunkat cljclcntéktclcnítcttc, 29 Pap Zoltán (1862-1919): költő, 1901-től a Függetlenségi Párt képviselője, népszerű dala­inak zenéjét maga szerezte. ,1! Molnár Ferencet 1917-ben választották a társaság tagjává. 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom