Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

let", a szatmári „Széchenyi-társulat" és a máramarosszigeti „Szilágyi István-kör" együttműködve létrehozzák a többi hazai magyar közművelődési egyesületek mellé a Tisza vidéki magyar közművelődési egyesületet... (Debreczen, 1911. június 11.) Vértesi Arnold meghalt 1836-1911 A régebbi írói generációnak egyik népszerű, országszerte olvasott és ismert alakja, Vértesi Arnold író és hírlapíró, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság tagja, tegnap délután Margit körűt 5./b számú lakásán hetvenöt éves korában, sok szenvedés után elhunyt. Vértesi már régebb idő óta betegeskedett, de súlyosabban csak az utóbbi napokban lepte meg betegsége, úgy, hogy orvosai már csak injekciók alkalmazásával tudták életben tartani. Tegnap délután aztán pár órai agónia után a halál megváltotta a szenvedéseitől. Vértesi Arnoldnak az abszolutizmus korabeli időből nyúlt ki irodalmi pályája, s pár év híján hét évtized irodalmi és ízlésbeli hullámzásán keresztül jutott el a mai napokig, majdnem óriási mennyiségű munkálkodás reprezentálásával. Annak is szinte két évtizede, hogy ezer novellából álló gyűjteményes sorozatot terített szépirodalmi működéséből a magyar publikum asztalára, s ezenkívül regényeket, újságcikkeket írt, és a szerkesztőségi professzióban is sokáig dolgozott. Munkásságának a rendkívüli tömege, írói készségének és kiváló rutinjának dokumentálása mellett annak a szociális kényszerűségnek az erejét is kifejezte, ami ránehezedett akkor, mikor az írói működést egyúttal kenyérkereseti pályának választotta. Mert Vértesi már a múlt század ötvenes évei óta hivatásos munkása volt az irodalomnak és a zsurnalisztikának, s pár hónap kivételével még a legutóbbi időkben is rendszeresen írta egyik napilapba a tárcáit. Történelmi elbeszéléseket, társadalmi regényeket és novellákat írt igen nagy tömegben, s hogy c megfeszítő működés ellenére és a változó irodalmi áramlatok és irányok hullámzásai között is meg tudta tartani maga körül olvasópublikumát, az a képessége biztosította ezt, hogy mindig tudott alkalmazkodni az aktuális viszonyokhoz. Pályája kezdetén a legszélsőbb romanticizmus kultuszában élt, de a Jósika és Jókai hatása alatt a magyar történelmi és a népies romantika iránya is megérintette s a vidéki életből merített rajzainak, képeinek s elbeszéléseinek irogatása közben már a realista megfigyelés módszerei és eszközei is jelentkeztek nála. írásainak jellemző tulajdonságát mesélőkészsége alkotta, de ezzel arányban sem a fantáziája, sem alkotó ereje nem tudott megfelelő módon kifejlődni, úgy, hogy egész működésének c miatt inkább a rutin és a termékenység volt a fő vonása, mely élénk megfigyelésekkel átszőtt és könnyed elbeszélői modorban tartott novelláit sok ideig a napi olvasmányok vonzó termékei sorába iktatta. 437