Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

De vajon, hogy egymáshoz illő, méltó emberek a debreceni magas, szeges, kátrá­nyos kerítések között is egymást megtalálhassák, megértsék, okvetlenül szükséges-e a Nagy Hortobágyra kirándulni? A nagy kezdeményező Szávay Gyula, ki idáig még soha semmiféle akadálytól nem riadt vissza, a mi zárt kerítéseink közé is hozhatna be némely hortobágyi derűs, illatos, bizalomgerjesztőbb, szív-lélek felderítőbb levegőt! Ellenkező esetben továbbra is szű­kös látkörben, továbbra is földre nyomva maradnak itt a lelkek. (Debreczeni Független Újság, 1905. május 24.) Bárd (Sipos Béla): Vasárnapra (...) A Csokonai Kör alelnöki állásáról lemondott Dobieczky Sándor. Ugye tetszik ennek a jeles magyar írónak a nevét ismerni, széles Magyarországon? Mert elmondott vagy kétszáz pohárköszöntőt és meg is szerkesztett vagy két programbeszédét. Jellem­ző ez a vidéki irodalmi viszonyokra. Irodalmi társulati alelnök lehet: volt képviselő, fűszeres, vegyeskereskedő és bádogos - csak író nem. Mikor e sorok írója legutóbb megemlítette, hogy itt volna már az ideje bevinni a Csokonai Körbe egy pár debrece­ni írót is, az illető tekintélyes úr, aki előtt a kérdés felvetődött, imigyen felelt. - Megfontolandónak tartjuk a dolgot. Hát csak fontolják meg. De azt határozottan mondjuk, hogyha a derék irodalmi társulat ebben az irányban halad, úgy működése ellen hatásköri kifogást emel a Keres­kedő Társulat és az Ipartestület. (...) (Debreczeni Független Újság, 1906. május 20.) Tüdős János: A Csokonai Kör választmányának jelentése Őszinte örömmel és a megnyugvás érzetével üdvözöljük a Csokonai Kör tisztelt tagjait ez évi rendes közgyűlésünk alkalmából saját otthonunkban, mikor első ízben gyűltünk össze itt, hogy az elmúlt év eseményeiről beszámoljunk. Régi vágyunk teljesült be, amikor az elmúlt év őszén Csokonainak végre hitelesen megállapított szülőhelyén a körünk részére kijelölt helyiségeket átvettük, s abba beköl­töztünk. (...) Nem valami fejedelmi palota ez a mi szerény kis otthonunk; de nekünk min­den más bármily nagyszerű palotánál értékesebb, mert a hagyomány erejénél és az erkölcsi tulajdon jogcímén a miénk. Igaz ugyan, hogy maga ez a nagy telek és ez az épülettömb Debrecen szabad kir. városé, s nem is egészben van kulturális és tudomá­nyos célok szolgálatára átengedve, amennyiben a fiatal, de nagy jövőjű városi múze­um, körünk és a Gönczy Egyesület mellett az épületek egyharmadát jó szomszédként, a velünk semmi lelki rokonságban nem lévő kerületi kapitányság foglalja cl. Mind­éi 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom