Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

üveg Margitvízért még talán Debrecenben is sok?... Szerintünk az ilyen elszámolások nem alkalmasok egy vendégfogadó hírnevének az emelésére. Nemde? Az egyhangú lefolyású ösmcrkcdési estélynek volt egy rendkívül bájos kis jelenete. A magyar diákság atyamesterét, Beöthy Zsolt egyetemi tanárt annyira fellelkesítette az Oláh Gábor diákdarabja és a diákdarab tógás diákjainak eleven, kedves előadása, hogy a diákokat a különterembe a maga úri asztalához hívta, ahol a „fiaival" sokáig kedvesen elbeszélgetett és elszórakozott az örökifjú „atyamester". (Debreczeni Független Újság, 1905. május 21.) A Csokonai-ünnep lefolyása Megtörtént Csokonainak ünneplése is. A magyar nemzet művelt részének a szíve együtt dobbant ezen a napon. Fájdalom, a debreceni polgár közönye ismét megnyilvánult. Derék cíviscink óvakodtak, nehogy valakit közülük megláthassanak a vendégek. Mindamellett a Csokonai-ünnep lefolyása emlékezetes marad és a résztvevők nem felejtik soha ezt a hol borongós, hol derűs májusi napot, melyen a költő sírhalmánál is felzendültek a dalok. A szép ünnepről rövidre fogva a következő tudósítást adjuk. Istentisztelettel kezdődött az ünnepi nap. A Nagytemplomban K. Tóth Kálmán tartotta az alkalmi beszédet. A vendégek közül is sokan végighallgatták, a történelmi nevezetességű templom varázsa maradandó benyomást keltett. Debrecen közönségének színe-java, az igazi művelt közönség gyűlt délelőtt a Bika dísztermébe. Földszinten, mint a páholyokban, zsúfolásig megtelt minden hely. Bár az ünnep kissé hosszúra nyúlt, az érdeklődést lekötötte. Gércsi Kálmán mondta a tartalmas, szép megnyitóbeszédet, melyben tehetségének eredetisége és tudása fényesen nyilvánult. Kár, hogy olyan ritkán hallani Gércsit az előadói székből. Érdekes tehetség. Utána a Városi Dalcgylct kétszer is énekelt a Mácsay karnagy vezetésével Csokonai-dalokat, amelyeknek igéző varázsa lekötötte a hallgatóságot. Majd Szabolcska Mihály Csokonait dicsőítő mély érzésű költeményét zajos tetszés mellett előadván, dr. Tüdős János főtitkár ismertette Csokonait és munkálkodásának kihatását. Azután Szávay Gyula adta elő Csokonairól írott, egyik legsikerültebb költeményét, melyben nevetve adta elő a keserű igazságokat. Ot is zajosan megtapsolták. Kardos Albert a kör belső dolgairól tett jelentést a kifárasztott közönségnek, amely örömmel vonult a Csokonai-kertbe a Csokonai-szobor megkoszorúzásához. Kellemes, hogy ennek az ünnepnek az időjárás is kedvezett. Kissé hosszúra is nyúlt a szobor megkoszorúzása, melyet a koszorúk egész tömegével árasztottak el meglehetősen bő lére eresztett, fárasztó beszédek kíséretében. E koszorúlehelyezési beszédeket nem részletezzük, mint ahogy az érdekes beszédek is elhangzottak a zajgó, türelmetlen tömeg között. (...) 414