Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Egyetértés kórusa Szigethy Gyula vezényletével. Csobán Endre Helyzetkép a magyar irodalomról 1941 végén (értekezés). Biró Janka előadóművósznő Oláh Gábor, Harsányí László és Győry Emil verseiből szaval. 207 1942. március 1. Ünnepély Oláh Gábor tiszteletére (Ezüstkoszorú-ünnepély) a Déri Múzeumban. Pap Károly megnyitóbeszéde, Oláh Gábor Szüret és Az örök szép című verseit Kulin Ilona szavalja. Móricz Zsigmond Oláh Gábor címmel ad a költőről pályaképet. Gulyás Pál Oláh Gáborhoz (vers). Tóth Endre Csöndes hódolat Oláh Gábornak című versét }uhász Iza tolmácsolja. Zách János szavalja A babonás hajó és A nagy hívás című Oláh-verseket. Csobán Endre értekezése: Oláh Gábor és Debrecen. Biró Janka előadja az Anyám, hazám, A vér zenéje és A kékfátyolos leány című Oláhköltcmcnykct. Az Ezüstkoszorú átadása. 2 " 8 1942. április 15. Felolvasóülés a Kemény Zsigmond Társaság íróinak fellépésével. (Déri Múzeum), az Ady Társasággal közös rendezésben. Pap Károly megnyitó és üdvözlés. Molter Károly: A kritikus kispolgár (elbeszélés). Jancsó Adrienne: Olasz Lajos, Dsida Jenő, Szabédi László és Szentimrei Jenő verseit tolmácsolja. Asztalos István: A kabát (elbeszélés). Wass Albert felolvassa Öreg Jóska című elbeszélését. Tompa László versei. Gulyás Pál zárszava. 209 1942. június 2. Fclolvasóünncpély a könyvnap alkalmából. Kovács Máté: Csokonai (értekezés). Papp István: Móricz Zsigmond (értekezés). Lükő Gábor: Karácsony Sándor (értekezés). Csokonai-, Erdélyi József- és József Attila-versek hangzanak cl. Leszállított áron árusítják a kör kiadványait. 210 1942. június 27. Ünnepély Petőfi Hortobágyon való utazásának centenáriumán (Déri Múzeum) a Tisza István Tudományos Társasággá] közösen. Gáspár Jenő a Petőfikultusz rendszeresítéséről beszél. Pap Károly: Petőfi költészete, különös tekintettel debreceni vonatkozásaira (értekezés). Falu Tamás versei. Gyallay Domokos: A pártfogó (elbeszélés). Gyökössy Endre versei. Csathó Kálmán: Elevenek és holtak (elbeszélés). 207 Dcbrcczcni Újság- Hajdúföld, 1941. november 18., 19., 23., 26. 20S Dcbrcczcni Újság- Hajdúföld, 1942. február 21., március l.,3., 8., 22. 209 Dcbrcczcni Újság- Hajdúföld, 1942. április 5., 10., 12., 14., 15. - „Kedves Erdélyi Testvéreink! Azzal a szíves Isten hozottal köszöntelek Benneteket Debrecen áldott földjére lépésetek első perceiben, amely a debreceni lélektől éppen az erdélyieknek jár ki legforróbban és lcgigazabban. Debrecen hosszú időn keresztül volt az önálló Erdély hűséges városa s úgy összeforrt azzal, hogy ma is Erdélyhez állunk közelebb lélekben, bármelyik magyar táj magyarjai közül. Debrecent szerintem, az jellemzi legjobban, hogy itt van Európának legmodernebb egyeteme és legősibb pusztája. Ez adja meg a debreceni lélek két alapvető tulajdonságát is: tiszteli a hagyományokat s ugyanakkor a legmagasabb színvonalon fogadja lelkébe a modern kultúrát. Lehet, hogy ez a két tulajdonság az általános magyar léleknek is immanens vonása. Ennek a debreceni magyar léleknek nevében köszöntelek Benneteket az összes debreceni ember nevében és azt kérem, hogy érezzétek itt testvérként magatokat, mint ahogy mi is testvérként tekintünk benneteket." (Csobán Endre üdvözlőbeszéde az Erdélyi írókhoz a debreceni állomáson, 1942. IV. 14. - kézirat - DEENK) 2111 Debreczeni Újság - Hajdúföld, 1942. május 27., 29., 30., június 2., 3. 306
