Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Tuster Jolán. Csokonai egyetemes magyarsága címen előad Csobán Endre. Lévay József feldolgozta régi kollégiumi diákdalokat énekel Nagy József, hegedűn kíséri Szendy Tihamér, s gordonkán Lévay József. Oláh Gábor A mágyikás Csokonai című regényéből részleteket mutat be Péterffy László. Verseiből olvas fel Baja Mihály és A tihanyi ekhóhoz című dalt megszólaltatja a kollégiumi Kántus. Ismertetett jubileumi ünnepség alkalmából üdvözlik a kört - többek között - a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, a nagykőrösi Arany János Társaság, Losonczy István főispán, Kölcsey Sándor polgármester és a helybeli kultúrintézmények. íme ily szerény keretek közt ünnepli meg a Csokonai Kör fennállásának félszázados évfordulóját. Hogy így ünnepli meg, annak oka pedig a háborús viszonyokkal együtt járó rossz gazdasági helyzet. Emiatt kénytelen ugyanis a város megtagadni a Csokonai Körtől azt az 5000 pengős rendkívüli segélyt, melyet 1940. július 11-én kér a kör tőle az 1941. esztendőben. Az új alapszabályok hatása előnyös változást hoz a Csokonai Kör munkájába. A szakosztályokra való oszlás lehetővé teszi, hogy az irodalmi szakosztály rendszeresebb formában végezze a maga külön feladatát, a tudományos és általános kulturális szakosztály pedig olyan területeket is bevonhat a maga működési körébe, amelyekre eddig a Csokonai Kör kevesebb figyelmet fordíthatott. Az irodalmi szakosztály a maga felolvasó üléseit csakhamar előre megállapított terv szerint külön témák körül csoportosítja, úgyhogy egy-egy felolvasó ülés minden műsorszáma ugyanannak a témának más-más oldalát világítja meg. Ez a módszer különösen a közönség ízlésének nevelése tekintetében hasznos. A tudományos-általános kulturális szakosztály pedig általános kulturális témákon kívül elsősorban helyi vonatkozású kérdéseket dolgoz ki és ezeket - irodalmi társasági keretekhez illően - népszerűsítő irodalmi formában tárja a közönség elé. Mindezt Csobán Endre állapítja meg, leginkább 1935. évi főtitkári jelentésében. Az őáltala így elénk tárt körülmények eléggé megértetik, miért kell Pap Károly elnökségének időszakát az 1933-34. évadtól kezdve külön fejezetben végigkísérnünk. A fentiek előrebocsátása után vegyük számba, hogy ez az utoljára tárgyalt időszak milyen új szellemi cselekvő-erőkkel gyarapítja a körnek Pap Károly elnöksége alatt közreműködő szellemi garnitúráját. A kör költői közül berukkol ekkor egy kis próbaszolgálatra néhány komoly fiatal fő. Éspedig - névsor szerint: Gulyás Gábor, Kiss Tamás, Mata János, Szabó Magda, Tóth Endre és Vasadyné Nagy Szeréna. Rajtuk kívül berukkol még a papi és katonai hivatású versírónak egy-egy tisztes, régi lelkiségű megtestesítője: Baja Mihály elpusztíthatatlan életkedvű, több irányban is csüggedhetetlen buzgalmú szellemi unokaöccse, Hegyaljai Kiss Géza ref. lelkész, valamint a haláláig megrendíthetetlenül széplelkű hős, vitéz Képesharjay Szilárd tábornok. A kör műfordítóihoz Oláh Gábor, Fáy E. Béla, Fazekas Jenő és Masits Miklós csatlakozik avatottsággal szóban forgó időszakban. 303