Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
elején az Ady Társaság Szabó Dezső-ülésén és 1939. június 7-én a jubiláló Pap Károly központi egyetemi ünneplésén. E legutóbbin Erdős Károly mond a nevében üdvözlőbeszédet. Azonkívül levélben vagy táviratilag üdvözli a kör 1938. július 23-án a jubiláló Sorr Jenő és Szántó Ernő Csokonai színházbeli művészeket, majd 1938 őszén a 75 éves Herczeg Ferencet, a Vojnits-díj 203 nyertes Csathó Kálmánt és Vojnich Gézát. Végül 1939. május 23-án a 60 éves Szabó Dezsőt. És részvétét fejezi ki 1938. július 15-én Mihalovits Jenőnek ugyanoly nevű apja elhunyta alkalmából. 1938 novemberében megjelenik a Csobán Endre szerkesztése alatt álló Csokonai könyvtár 5. száma. Ez a szám Új Debrecen címen nem más, mint nyolc olyan debreceni fiatal költő és író antológiája, akik országos irodalmi viszonylatban is többé-kevésbé kiállják a bírálatot. Nézzük csak az antológia sorrendje szerint, ki ez a nyolc komoly fiatalember, s hogyan mutatkoznak be itt közölt írásukon vagy írásaikon keresztül. Gulyás Gábor még szerepjátszó. Mégis ő a kötet egyik legtermészetesebb költője, mert szerepét sok fogékonysággal és bővérű ötletességgel játssza meg. Lírája egy kedvcsen kuruckodó, majd kurucosan elbúsuló léleknek ömlésszerű megnyilatkozása a népi stíl zenéjében. Gáspár Gyula Csillagvetés című írása szimbolikus novella. Ennek ellenérc sem szimbólumai éltetik nevezett novelláját, mivel ezek meglehetősen sötétben tapogatózó félszeg kalauzok - hanem ízes székely nyelve és talpraesett elbeszélő modora. Kiss Tamás lcgccntripctálisabb, egyben legszuggesztívebb költői „közérzete" a lelki rabság, gátlottság szomorúsága. Befelé vérző, fegyelmezett természete és kiváló formaérzékc finom művészetté desztillálja ezt az élményt, de nemegyszer egy kissé meg is aszalja. Némedi Lajos a mai német irodalomról ad fejlődéstörténeti és esztétikai szempontból egyaránt lényegbevágóan értékes, szakszerű áttekintést. S áttekintésében nemcsak az egyes költészeti jelenségeket vizsgálja okosan és szépen, hanem - igen helyesen - az azok mögött álló nemzedékek életérzésének költészeti lehetőségeit is. Mata János lcgcllcntétcscbb kedélyi zajlásai mögül is metafizikai zaklatottság áramlik szét. Ezt az áramot azonban a legkisebb részletekig menően kiszámított és zárt formák kormányozzák. Tóth Béla A. L. Huxley angol regényíró írói arcképét rajzolja meg. Sok szeretettel, nagy kultúrával, valamint könnyen eligazodó, de egyszerűségében is imponáló logikával ismerteti és magyarázza ez arckép lényegesebb vonásait. Alapjában véve így jelzi állásfoglalását Huxleyvcl szemben. Tóth Eridre tartalomban és formában egyaránt sajátosan népi költő. - Oláh Gábor szavaival élve - „a kis emberek milliós tömegének a jaját jajgatja és örömét örvendi" 2(H . S teszi ezt oly dalszcrűcn egyszerű formában, hogy még a lcgművcletlcncbb embernek is könnyen az az érzése támadhatna vele szemben: ilyen verseket én is tudnék írni. Pedig Tóth Endre részéről ez az egyszerűség a legnehezebb művészet. Ebben az egyszerűségben benne van az ő egész ihletett lelki világa, táj- és embcrszemlélcte. Benne van puritánul, mégis választékosan és színesen 2IB A Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-bizottsága a színházi évad legjobb darabját a díjat szimbolizáló emlékéremmel jutalmazta. 204 Az idézett mondat az Új Debrecen Tóth Endrét bemutató passzusában található. 300
