Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
kező programokkal. Megnyitót mond Oláh Gábor. D'Annunzio Zengő szépség, Tengerpart istennője és Tengeri órák című verseit - Oláh Gábor műfordításában - szavalja Berta Katalin bölcsésznő. D'Annunzio drámai költészete címen értekezik Fáy E. Béla. Kerényi-Babits Őszi csengő, valamint B. Szücs-Aprily Március című dalát énekli B. Szűcs Ferenc vezetésével a Református Tanítóképző énekkara. DAnnunzio Mayáját ismerteti Ternay Kálmán. Es DAnnunzio A szarvas, meg A Tesszáliai című versét Oláh Gábor, Üzenet című költeményét pedig a saját műfordításában előadja Masits Miklós. Az ülésen a budapesti és a debreceni Olasz Intézet képviselteti magát Renato Fieri debreceni egyetemi szakelőadóval. 1936. március 20-án hindu irodalmi ünnepély a Kollégium dísztermében. Ezen az ünnepen megnyitót mond Pap Károly. Utána a hindu lélekről értekezik Csobán Endre. Majd Kalidásza A felhőposta című művét a Mahabhárata Szávitú című epizódja egy részletét - Fiók Károly fordításában - szavalja Orbán László egyetemi hallgató. A Hítopadesából Molnár István fordította tanítómeséket olvas fel Péterffy László. És Rabindranath Tagore költeményeiből ad elő Barcza Gedeon tanár. 1936. április 6-án szerepelnek szintén a Kollégium dísztermében: /. S. Bach Alázattal című darabjában a Csősz László vezetése alatt álló Szcnczi Molnár énekkar, megnyitóbeszéddel Sz. Kun Béla, Gulyás Pál, valamint Ady-versekYc\ Markovitsné Csűrös Terike. A keresztyénség és a szociális problémák című értekezésével Makláry Károly, Király Tibor pár versével Kovács Árpád színész és /. S. Bach Jöjj szép halál című zeneművével a Szcnczi Molnár énekkar. Végül, 1936. április 27-én G. Hauptmann-ünnepély a Déri Múzeum előadótermében a következő műsorszámokkal: megnyitót mond Oláh Gábor, Hauptmann drámáiról beszámol Héger Flóris, Hauptmann Hannele című drámája II. képének első és utolsó jelenetét Gáspár Gyula rendezésében eljátsszák Minich Aranka, Molnár Aranka, Molnár Sári, Borsos Irén, Borsos Olga, Pazonyi István, Csobán Imre, Gay K. Sándor, Csiky Pál és Szliuka Ferenc, Hauptmann elbeszélő költészetéről értekezik Hettesheimer Ernő. És záróbeszédet mond Oláh Gábor. A felsorolt ünnepélyek közül az 1936 januárjában, márciusában és áprilisában megtartottak mind ingyen látogathatók. Ami a Csokonai-emlékünnepélyt illeti, az a vendégszereplésre fölkért Németh Antalnak, a Nemzeti Színház igazgatójának betegsége miatt ezúttal elmarad. De nem marad cl Csokonai sírjának és szobrának megkoszorúzása 1935. november 18-án. Ez utóbbiról egyébként félmázsás öntöttvas díszt lopnak cl 1936 júniusában. A kör képviselteti magát 1935. november 10-én, 1936. február 29-én és március l-jén az erdélyi írók debreceni bemutatkozásain, valamint 1936. június 29-én a Balatoni Szövetség által a szántódi révben felállított Csokonai-emlékmű leleplezésén. Ez utóbbin - rövid beszéd kíséretében - Csobán Endre a kör részéről tesz az emlékműre koszorút, Baja Mihály pedig egy alkalmi versét olvassa föl. Továbbá megjelenik a kör 1936. február 23-án Karai Sándor és 1936. május 21-én Ecsedi István temetésén. S mindkét temetésen Pap Károllyal mondat búcsúbeszédet. Azonkívül részvétiratot intéz 1936. március végén a Móricz Pált elveszítő családhoz, majd üdvözlőiratot 1936 áprilisában a jubileumát ülő Sziklay Jánoshoz (Budapest). 1936. május 25-i választmányi ülésen a kör elhatározza, hogy Szabolcska-emlékművct állít fel a Kollégium utcai homlokzatán. A gondolatot 292
