Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Működési területe: szűkebb értelemben Csonka-Magyarország, tágabb értelemben mindazok a területek, ahol magyarok élnek s a magyar kultúra fejlődésére lehetőség van.

187 Hivatalos nyelve: magyar Pecsétje: Debreceni Csokonai Kör 1890. Jelvénye: Csokonai Vitéz Mihály mellképe babérkoszorúban 2-§ A kör célja: Csokonai Vitéz Mihály szellemi hagyományainak fenntartása, a rá vonatkozó emlékek gyűjtése, Debrecen városnak elsőrendű irodalmi, tudományos és művészeti központtá való fejlesztése, általában a magyar közművelődés ápolása. 3-§ A cél elérésére szolgáló eszközök: A jelzett célt a kör a következő eszközök által óhajtja elérni: 1. Figyelemmel kíséri a magyar és a külföldi irodalom, tudomány és művészet fejlődését és eredményeit, megállapítja a szükséges tennivalókat, egyrészt, hogy Debrecen szellemi életét színvonalon tartsa, másrészt, hogy az országos fejlődésből a maga részét tőle telhetően kivegye. 2. Anyagi erejéhez mérten eredeti és fordított szépirodalmi, esztétikai, irodalomés művészettörténeti és más tudományos munkákat ad ki vagy ilyenek megjelenését elősegíti. 3. Csokonai Vitéz Mihályra, Debrecenre és a Tiszántúlra vonatkozó minden értékes irodalmi, tudományos és művészeti tevékenységet támogat, a Csokonai-ereklyék elhelyezésére és a Csokonai-kultusz ápolására Csokonai-ereklyetárat tart fenn, amely a Debrecen várossal 1904. évben kötött megállapodás szerint a városi múzeumban nyer elhelyezést. 4. A Csonka-Magyarországon belül és kívül működő rokon célú magyar társulatokkal kulturális kapcsolatok fenntartása végett érintkezést keres, azokat törekvéseikben támogatja és a szétszórtan élő magyarság kulturális egysegének fenntartása érdekében tőle telhetőleg mindent megtesz. 187 A polgármester-helyettes 1933. július 4-én kelt határozatában a mcgjcgyzctclt pontban is az alapszabály pótlására cs módosítására szólította fel a kört, de végül az érintett passzus mégis bennmaradhatott: „A működési területnél az a kifejezés, hogy »működési területe tágabb értelemben mindazok a területek, ahol magyarok élnek, s a magyar kultúra fejlődésére lehetőség van«, erkölcsi szempontból teljesen indokolt, azonban c tekintetben jogi szempontból kifogások merülhetnek fel, miután az egyesület működése idegen állam területére ki nem terjedhet. Tekintettel azonban c módosítás kiváló erkölcsi fontosságára, véleményem szerint e kérdés a M. Kir. Belügyminiszter Úr döntése elé bocsátandó, s így fenti módosított rész változatlanul benne hagyható az alapszabály-tervezetben." (HBML, X. 301.7.) 264