Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

1930. május havában a már említett intézmények rendezésében kétszer is könyv­nap s mindkétszer egy-egy ünnepély. 184 Közreműködnek mindkét ünnepélyen: Han­kiss János, Nyíreő István, Pap Károly, Csobán Endre, Medveczky Károly, Csűrös Ferenc, Szondy György, Szilády Zoltán, Tankó Béla, Dózsa György egy-egy értekezésével, Bibó Lajos novellával és Csapó Mária szavalattal. 1930. május 18-án délelőtt (11 órakor) az ez évi könyvhét megnyitó ünnepélye a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. E matinét, melyre belépő díjat nem szednek, a kollégiumi Kántus éneke vezeti be. Utá­na Hankiss ]ános a magyar könyv ünnepének jelentőségéről, Nyíreő István Debrecen és magyar könyv régi kapcsolatairól beszél - Ditrói Ica pedig szaval. Majd Juhász Géza a Könyv és az élet, Szondy György Debreceni írók és könyvek és Péterffy László Az ifjúság és a magyar könyv címen könyvtermelésünk legújabb becsesebb darabjait mutatják be. S Bálint György színész szavalata és a Kántus éneke zárja be az ünnepélyt. 1930. május 29-én (délután 5 órakor) annak az úgynevezett Lilla-padnak felavatása, melyet Parla­gi Gyula állíttat fel saját költségén Csokonai síremléke mellett. Ez alkalommal a kol­légiumi Kántus elénekli A reményhez című dalt, Csobán Endre felavató beszédet mond, Barcsa József Csokonai-verseket szaval és Parlagi Gyula válaszol a felavató be­szédre. 1930. június l-jén könyvnapi ünnepély Hajdúhadházon. Műsorára kerülnek: Hadházy Ferenc megnyitóbeszéde, Pap Károly és Csobán Endre egy-egy alkalmi fel­olvasása, Nagy Sándornak egy, a kollégiumi diákéletből vett novellája, Simon István három magyar dal előadásából álló énekszáma, Barcsa József szavalata, azonkívül egy vonósnégyes és az egyetemi zenekar. 1930. június 3-án (délután 6 órakor) Fazekas Mihály-emlékünnepély a Déri Múzeum előadótermében a következő programmal. Fazekas Repülj, fehér galamb című dalát fölidézi az Egyetértés dalárda. Megnyitót mond Pap Károly. Fazekas verseiből szaval Kertész Dániel. Több versét bemutatja Ki­rály Tibor. Dalokat tolmácsol Simon István. Ludas Matyi című pályadíjnyertes tanul­mányából felolvas Kardos László. A Ludas Matyiből egy részletet előad Barcsa József. És Szigethy Gyula Strassburgi harangok című művét elénekli az Egyetértés dalárda. Végül 1930. június 9-én újra könyvnapi ünnepély, mégpedig délelőtt Hajdúnánáson. Mindkét alkalommal ugyanazok szerepelnek, úgymint: Kőszeghy Frigyes, Csobán Endre, Simon István, R. Kiss István, Lipsitz Kató, Medveczky Károly, Tassi Béla és Nagy Sándor. Hogy mindez ünnepélyek közül miként kerül sor egy másik irodalmi társasággal közösen rendezett ünnepélyre: a Gyóni Géza-emlékünnepélyre, annak külön története van. Az 1930. év három első hónapjának valamelyikében körlevelet intéz a körhöz a Budapesten működő Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság. Ebben a körlevélben felhívja a figyelmet arra, hogy a vidéki irodalmi társaságok működése kis körre szorul, költői, írói nem tudják kiadni műveiket s az országosan fölmerülő irodalmi és művé­szeti kérdésekben alig van szavuk. Ezeken a hiányokon óhajt segíteni ő akkor, amikor meg akarja alapítani a MITOSZ-t, azaz a Magyar Irodalmi Társaságok Országos Szö­1930. május 18-25. Vö.: Debreczeni Független Újság, 1930. május 25. 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom