Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Nem a kör rendezésében, de a kör kezdeményezésére szenteli a Csokonai Színház 1924. november 17-i esti előadását Csokonai emlékének. Ez alkalommal Csobán Endre tart rövid bevezető előadást. Utána Halasi Mariska prológust szaval. Majd színre kerül Oláh Gábor Jött éve csodáknak című Csokonairól szóló színműve. A darab, melyet különben a kör tagjai félárú jeggyel nézhetnek meg, nagy sikert arat, úgyhogy egy hétig le se kerül a színlapról. Egyéb és kisebb keretű ünnepies aktusa ez a körnek: Csurka István és Mácsai Sándor clparentálása Pap Károly által az 1924. október 16-i választmányi ülésen. A kör cselekvőleg is képviselteti magát 1924. december 14-én egyszerre a helybeli Művészház 178 megnyitásán és Szathmáry Zoltán jubileumán. Az előbbin Csobán Endrével tolmácsoltatja üdvözletét, az utóbbin pedig Kardos Alberttel. Csupán részt vesz 1925. február első felében a komáromi Jókai-ünnepélyen, továbbá 1924. július 18-án Könyves Tóth Kálmánnak, 1924. szeptember 16-án Mácsai Sándornak, 1925. február 21-én Zoltai második feleségének és 1925. február 23-án Kardos Samunak a temetésén. Azonkívül levélben üdvözli Szabolcskát lelkipásztorsága 25 éves fordulója alkalmából (1924. második felében). 1924 szeptemberében felhívja a kört az egri Gárdonyi Irodalmi Társaság, hogy csatlakozzék a mozgalomhoz, melyet ő a Vidéki Magyar Irodalmi Társaságok Központjának megalakítására indít meg. E mozgalom fő indítéka az, hogy függetlenítse az egészséges magyar szellemet lehelő vidéket a „dekadens" fővárostól. A kör készséggel ígéri csatlakozását a mozgalomhoz. De kiköti, hogy ne legyen a mozgalomnak semmi fővárosellenes célzata, mert hiszen mi a fővárosi irodalmi élettel és sajtóval nem vehetjük fel a harcot. Kiköti továbbá, hogy zárjanak ki az akcióból minden nem irodalmi szempontot, különösen zárják ki a napi politikát. A mozgalmat kezdeményező társaság még 1924 őszén meg akarja tartani az alakuló gyűlést Zircen. Azonban mindössze öt irodalmi társaság jelentkezik a gyűlésre és így azt nem volt érdemes megtartani. 179 178 1924-ben alakult meg az első debreceni művészegyesület, s működtetésében az ún. Művészház, melyben kiállítóhelyiséget, műtermet, olvasótermet és grafikai műhelyt alakítottak ki. 179 Fennmaradt Csobán Endrének egy Vidéki irodalmi társaságok című feljegyzése, amely feltehetően a Gárdonyi Géza Társasággal folytatott a vidéki irodalmi társaságok szerepéről szóló vitában hangzott el: „Nem helyes, ha az akció Budapest ellen irányul. Azzal számolnunk kell, hogy Budapestet össze nem törhetjük. De nem is lehet célunk egymás erejének csökkentése, mert azzal a magyar irodalom erejét csökkentjük. Hanem igenis arra kell törekednünk, hogy Budapest irodalompolitikáját a hamisítatlan vidéki magyarság érdekeinek megfelelő irányba hajlítsuk cl. Ezt pedig könnyebben megtehetjük, ha nem hirdetünk harcot, hanem csak végezzük komolyan és tántoríthatatlanul a magunk munkáját. S a harc végső eszközéhez csak akkor nyúlunk, ha kényszerítenek erre bennünket. A másik kérdés az értékek kérdése. Hiába harcolunk mi, ha a Babits Mihály, vagy a Szép Ernő, vagy Molnár Ferenc nevével sokkal gyengébben csengő nevekkel tudunk csak szembefordulni. Először tehát a saját értékeinket 241
