Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Lajos színész, Madách világnézete című tanulmányával Oláh Gábor, Az ember tragédiája című versével Baja Mihály és Az ember tragédiája egy-egy jelenetének eljátszásával Halasi Mariska, Vértesi Lajos meg Rolkó József színészek. 1924. február 2-án Dóczy-ünnepély, Dóczy József költő halálának tízéves fordulója emlékére - a Református Főgimnázium tornatermében. Ezen az ülésen a Jertek ünnepelni című éneket előadja a Városi Dalárda. Utána megnyitót mond Körösi Kálmán. Majd Dóczy-nótákat énekel Osváth Gyula, kíséri Magyari Imre zenekara. Dóczy Molnár Katica című balladáját szavalja Krampera Lóna. Dóczy-féle népdalegyvclcget ad elő Mácsai átírásában a Városi Dalárda. Losonczy Ferenc Néhány szál virág a Dóczy József életéből című visszaemlékezését felolvassa Debreczeni Ferenc, Dóczy-nótákat tolmácsol Tunyogi Szűcs Gézáné, kíséri Magyari Imre zenekara. A beteg Farkas Imre Dóczy Józsefről szóló tanulmányát bemutatja Csobán Endre. És Dóczy-nótáhat játszik Magyari Imre zenekara. 1924. április 3-án este 8 órakor finn estély az Uránia filmszínházban a következő számokkal: a finn nemzeti himnuszt énekli a kollégiumi Kántus. Megnyitót mond Pap Károly. Az ezer tó országát - ötven vetített kép kíséretében - ismerteti Ispanovits Sándor budapesti középiskolai igazgató. Finn dalokat és két kuruc dalt ad elő Helga Saila finn énekművésznő, zongorán kíséri Boros Olga zongoraművésznő. A finn nép és kultúrája címen ötven vetített kép kíséretében értekezik Ispanovits Sándor. Eredeti finn népdalokat s pár magyar dalt tolmácsolt - Boros Olga zongorakísérete mellett Helga Sailó és szintén finn népdalt Pacius m Szólal a kincsem című dalát a kollégiumi Kántus. Az ünnepély után társas vacsora a vendégek tiszteletére az Aranybikában. Végül 1924. május 31-én műsorra kerülnek a Kollégium dísztermében: Pap Károly megnyitóbeszéde, Oláh Gábor Az utolsó kürtszó és Az utolsó nép című versei, Voinovich Géza Irodalmunk fénykora és mai állapota című értekezése, Rolkó József szavalata és Juhász Géza Szeptember végén című színművének Petőfi halála című jelenete. Este társas vacsora. Az 1924. április 21-i közgyűlésen Kardos Albert elparentálja Bakonyi Samut, továbbá az egyik választmányi ülésen már elparentált Beöthy Zsoltot, Nagy Zsigmondot és Csáthy Kálmánt. A kör képviselteti magát 1923. szeptember 23-án a Déri Múzeum alapkőletételén. 1923. október 7-én koszorúval ellátva - a hortobágyi Petőfi-emléktábla leleplezésén. 1923. december 11-én a miskolci kőszínház százados emlékünnepén és 1924. június 23-án Csurka István temetésén. Továbbá részvétiratot intéz Rákosi Viktor özvegyéhez férje halála (1923. szept. 15.) alkalmából. Üdvözlőiratot pedig a következőkhöz küld: a helybeli Városi Dalcgylctnek 60 éves jubileuma (1923. okt. 21.), Varga Gyulához akadémiai nagydíjjal való kitüntetése (1924. május) és Szabolcska Mihályhoz Marczibányi-díj\al való jutalmazása, valamint 40 éves írói jubileuma (1924. május) alkalmából. Frcdcrik Pacius (1809-1891): a finn himnusz zeneszerzője. 238
