Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
hogy őt Debrecen tette poétává. Azután Petőfi-költeményeket szaval Rubinyi Tibor, Petőfi és Debrecen címen értekezik Csobán Endre. Csak megvirrad, Petőfi nemzete, Az árva legendája s Veszteségek című hazafias verseit felolvassa Szabolcska Mihály. És Petőfi-dalokat ad elő Zámbory Sándor, Peleskey Sándor, Major Gyula ref. scgédlclkészekből s Király János IV. éves teológusból álló cneknégyes. Este megint társas vacsora a Kollégium tagintézetében, ezúttal persze Szabolcska Mihály tiszteletére. Végül, 1923. június 12-én műsorra kerülnek: Pap Károly megnyitó beszéde, Szondy György A lódenkabát meséje című meséje, Zivuska Andor néhány verse, Németh Aladár A milliárdos vacsorája című elbeszélése, Oláh Gábor A Don Jüanok átka, s Fölemelkedés című költeményei és Pap Károly záróbeszéde. Szabolcska Mihályt egyébként a vasútnál is ünnepélycsen fogadják 1923. február 16-án délben. A kör részéről ekkor Pap Károly köszönti, a kollégiumi ifjúság részéről pedig Peleskey Sándor. S a város kocsiján jön be Debrecenbe a kiváló papköltő. Ami a kisebb ünnepélyes aktusokat illeti, 1922. december 14-i választmányi ülésén elparentálja a kör a maga halottait: Beöthy Zsoltot, Nagy Zsigmondot és Csáthy Kálmánt. De Beöthy Zsolt volt tiszteletbeli tagjáról más formában is megemlékezik a kör. Éspedig Kardos Albert tollán keresztül az Egyetértés című helybeli lapnak abban a számában, mely a kiváló tudós halála évfordulóján: 1923. április 21-én jelenik meg. Ugyancsak Kardos Albert, mint a kör főtitkára, egy-egy megemlékezést ír Petőfim], Petőfi halála 73. évfordulója alkalmából - és Géresi életéről. Előbbi cikke a Dcbrcczcni Független Újság 1922. július 30-i számában lát napvilágot, utóbbi pedig fölszólításra a Világ című budapesti lap 1922. október 24-i számában. A kör képviselteti magát 1923. március 15-én - koszorúval ellátva - a főváros Petőfiünnepén, 1923. március 18-án az Országos Közművelődési Tanács közgyűlésén és 1923. március 20-án Hadházy Zsigmond főispán beiktatásán. Azonkívül üdvözli levélben Harsányi Istvánt és Gulyás Józsefet teljes Csokonai-kiadásuk közreadása (1922 végén) a táviratilag a balassagyarmati Madách Társaságot százados Madách-ünnepe (1923. január 21.) alkalmából. Az 1923. február 9-i városi közgyűlés kimondja, hogy Debrecenben Petőfi-szobrot állít föl, s a hortobágyi csárda falát Petőfi-emléktáblával látja cl. Kimondja továbbá, hogy a Petőfi vonatkozású debreceni dolgok megörökítésére 20000 koronás irodalmi pályadíjat létesít. S c pályázat ügyének intézésével a kört bízza meg. A kör 1923. május elején meg is hirdeti a pályázatot az összes helybeli, valamint pár fővárosi lapban. Mégpedig oly tanulmányra, amely behatóan tárgyalja Petőfi életének és költészetének debreceni vonatkozásait. Az eredeti forrásokból merítő, irodalmi színvonalú, legalább három nyomtatott ívre terjedő pályaművek beadási határidejét 1923. december 31-én alapítja meg. S azok elbírálására kiküldi a maga részéről Pap Károlyt, Kardos Albertet és Zoltai Lajost. E három férfiú a városi tanács három tagjával együttcsen dönti cl majd a pályázat sorsát. Ebben az évadban a kör könyvtára nagyjából a következő könyvekkel gyarapodik: Csokonai összes munkáival, továbbá Oláh Gábor A fekete angyal és Léda hattyúja 236
