Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

pedig egyévi ügyészi tiszteletdíját: 100 koronát az együttes célra. A választmány 1911. január 17-i ülésén tárgyalja meg az ügyet. S az előkészítő bizottság javaslatára elhatározza, hogy együtt örökíti meg Aranyt és Petőfit egy - a Csokonai-szoborral arányos emlékműben. A célból mihamar szoborbizottságot kezd alakítani a város, a Tiszántúli Rcf. Egyházkerület, a Kollégium és a helybeli társadalom bevonásával. Ami az emlékkertckct illeti, a kör több ízben kéri a várostól a Csokonai-kert rendezését. Erre a városi közgyűlés az 1911. évi költségvetése tárgyalásakor kimondja, hogy a maga kezelésébe veszi mindkét kertet, de egyúttal kívánja az emlékkerti és a Csokonai-szobori alapok kiszolgáltatását. A kör örömmel veszi tudomásul a városnak ezt az elhatározását. Már régóta érzi és többször hangoztatja, hogy e kertek fenntartására és korszerű fejlesztésére sem anyagilag nem elég erős, sem szervezetileg nem elég alkalmas. Mikor pedig 1910 nyarán a Csokonai-kertet kettévágja a villamosvasút új vonala, végképp belátja, hogy a kertek legjobb helyen a város kezében lesznek. Azok a nagyobbszerű építkezések és átalakítások ugyanis, amelyeket c környékkel kapcsolatosan terveznek, a központi egyetem, az új gimnázium, a püspöki palota stb. maguk után vonnák a Csokonai- és emlékkertncV olyan nagyarányú költséges rendezését, amilyenre csak a város képes. Az 1911-1912. évadban hat, többnyire igen szépen látogatott és sikerült felolvasó üléssel rukkol elő a kör. 1911. november 17-én a hagyományos Csokonai-emlékünnepély a Bika Szálló dísztermében. Ezen az ülésen Rácz Károly zenekara Csokonai-nyitánya után Géresi megnyitót mond, a rcf. tanítóképző Csokonai énekkara előadja A tihanyi ekhóhoz című dalt, Ecsedi István, a kör tagja Csokonai és a rézmetsző deákok címen értekezik, Körösi Kálmán néhány versét olvassa föl, Vajda Ilona színésznő a Lilla-dalokból szaval, Szávay Gyula Állatmesék című kis versciklusát mutatja be és a rcf. tanítóképző énekkara A reményhez s A csikóbőrös kulacshoz című dalokat énekli. Este 8 órakor társas vacsora a Bika cukrásztermében. 1911. november 22-én ugyancsak este 8 órakor a kör és a Petőfi Társaság együttes felolvasó ülése a Bika dísztermében. Megnyitót mond ez alkalommal Szávay Gyula. Megnyitójában a vendégeket üdvözölve, teljes hódolattal köszönti Herczeg Ferencet, a Petőfi Társaság elnökét. Herczeg Ferenc köszöntő válaszában többek közt azt mondja, hogy megtisztelve érzik magukat Debrecen szeretetteljes fogadtatásától, mivel Debrecen a nemzeti kultúra végvára és az emberi kultúra egyik nagyon fontos pontja. Majd általában a népköltészetet méltatja Herczeg, s ennek keretében Pap Zoltán műnépdalköltészetét. Utána Dömötör Ilona és Rózsa Lajos, az Opera művészei Pap Zoltán műnépdalaiból énekelnek Grósz Ernő zongorakíséretc mellett. Végül Pap Zoltán előadja Öreg cigány című versét és vetített képekben bemutatja Muzsikaszó címen kötetbe foglalt dalainak száz fcstőművészi illusztrációját. Az ünnepélyt, melynek tiszta jövedelmét: 800 koronát a Petőficsalád síremléke költségérc áldozza a kör, társas vacsora követi a Bikában. 1911. december 20-án Géresi Kálmán megnyitója után Kardos Albert Bessenyei és a Nyugat címen értekezik az író halála százados évfordulója alkalmából, Zivuska Andor Rostand Chanteclaire-}éből a Napódát mutatja be saját fordításában, azonkívül néhány kisebb versét. H. Nagy Jenő, a kör tagja Meleg-hideg című rajzát olvassa fel, Né186