Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

elhalt püspök a Csokonai Kört buzgón támogatta és a Csokonai-kultuszt kora ifjúságától kezdve híven ápolta. A kör jegyzőkönyvben örökíti meg mindkét férfiú halálán érzett részvétét, sőt utóbbinak a temetésén is képviselteti magát. Ami egyébként a képviseltetést illeti, a kör küldöttei révén részt vesz még az évad folyamán a nagyszalontai Arany-szobor, az érsemjéni Kazinczy-szobor és a fővárosi Vörösmarty-szobor leleplezésén, az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség közgyűlésén és a Petőfi Társaság Kiss József tiszteletérc rendezett ünnepén. Továbbá levélben köszönti Kiss Józsefet és Ábrányi Emilt költői működésük negyvenéves jubileumán. Ám mindezzel nem merítettük ki a kör ez évadbeli reprezentálásait. Hogy kimerítsük, meg kell emlékeznünk Klement Alajos fővárosi ipariskolai igazgató Napraforgó című darabjának szép sikerű debreceni színházi előadásáról is. Mi köze ehhez a Csokonai Körnek? -Az, hogy a kör testületileg megjelenik a darab előadásán. Miért jelenik meg testületileg? -Azért, mert a darab az idei Telegdi-pályázat díjnyertese. Vajon valóban díjnyertes-e? Csak félig az, mindenesetre a legjobbnak ítélt pályaműve. A pályázat már ismertetett idei tételére ugyanis 15 pályamű érkezik be, de a 15 pályamű közül egyik sem teljes értékű. Ezért a Jánosi Zoltánból, Kardos Albertból, Komlóssy Arthurból, Körösi Kálmánból és Zilahy Gyulából álló bíráló bizottság megosztja a kitűzött 1000 koronás pályadíjat a viszonylag legjobb három pályamű között. 500 koronával és színpadra vitellel jutalmazza Klement Napraforgóit, 250-250 koronával pedig Kristóf János kassai tanfelügyelő tollnok Tiniké és A törvény pénze című darabjait. Ennél az eredménynél nem sokkal jobb a maga nemében az idei Kazinczy-pályázat eredménye sem. Az első tételre, melynek Kazinczy és a debreceni grammatika a címe, három pályamű érkezik be, úgymint Glück Sámuel I. éves joghallgató, Szombati Szabó István, Debreceni István II. éves és Bodnár Gábor III. éves hittanhallgatók műve. A kaszinó Géresi, Dicsőfi. és Kardos Albert véleménye alapján a jutalomképp kitűzött 20 és 12 aranyat összeveszi és a két előbb fölsorolt munka szerzőjét 14-14 arannyal, a harmadikat pedig 4 arannyal jutalmazza. A második tételre, melynek címe Leíró költemény, esetleg genrekép a magyar földműves vagy munkás életéből, négy mű érkezik be, de bírálói, Tüdős János, Boldizsár és Dóczy Emil szerint egyik sem érdemel jutalmat. S a harmadik tételre, mely Ovidiusból önálló részlet műfordítását kívánja, hét pályamű jelentkezik. E hét pályamű közül - Sinka, S. Szabó és Csűrös véleménye alapján - az első díjat, 8 aranyat Szombati Szabó István hittanhallgató műfordítása nyeri el, a második díjat, 6 aranyat pedig Bisánszky Ignác I. éves hittanhallgató műve. Szombati Szabó István máskülönben is kiérdemli a kör ez évadbeli méltánylását. Mégpedig az 1907. év második felében abból az alkalomból, hogy bevallottan Adyellcncs első verseskötete kiadásához a kör segítségét kéri. A kör pártolólag átír a városhoz az ügyben. S kedvező véleménye alapján a város támogatásával jelenhetik meg 1908-ban Szombati Szabó Pirkadatkor című verseskötete. Közvetlenül a kör pedig Vályi Nagy Gusztáv verseinek megjelenéséhez járul'hozzá ebben az évadban 100 ko165