Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
Kálmán és Budapesten Diószegi emlékének. A legutóbbi ünnepen Barcsa János mond ünnepi beszédet, továbbá koszorút helyez a kör Vályi Nagy Gusztáv ravatalára, és részvéttáviratot intéz a váratlan baleset folytán elhunyt költő családjához. Az élő költők közül pedig Kuthy Sándor iránt rója le a becsülés adóját az évad 1907. évi részében a kör. Kuthy verseinek kiadására 250 korona kamattalan kölcsönt ad. Ezt az összeget a gyámolított költő rövidcsen visszafizeti." Ettől függetlenül a joghallgató Kuthyt az idei Kazinczy-pályázaton is bccsülésérc méltatja a kör. Nagy Imre emlékére című versét, mely a múlt évi tételt megismétlő verses pályázatra érkezik be, 8 arannyal jutalmaztatja. Két műfordítását pedig, melyeket a legújabb (1860 óta jelentkező) francia irodalomból kell készítenie, 8, illetve 6 arannyal. Kuthyn kívül Mózes István IV. éves és Bodnár Gábor II. éves hittanhallgató kap díjat az idei Kazinczy-pályázaton. Az előbbi 20 s az utóbbi 12 aranyat nyer a debreceni füvészkönyv növénytan és nyelvtörténeti szempontú méltatásával. Irodalmi pályázatról lévén szó - megemlítjük a másik pályázatot: a Telegdi-félét is. A kör az 1907. május 4-i választmányi ülésen 100 aranyas (= 1000 koronás) pályadíjat tűz ki a Telegdi-alapítványából. Éspedig olyan vidám, dalos magyar színjátékra vagy életképre, mely a magyar falusi vagy kisvárosi életből, esetleg a néphagyományból meríti tárgyát. A pályázat határideje 1907. október 15. De nemcsak irodalmi, hanem általános művelődési célra is áldoz anyagilag vagy szellemileg ebben az évadban a kör. Egyfelől a helybeli szabad iskolát 100 koronával támogatja s támogatását készséggel állandósítja is. Másfelől a Debrecenben járó Beöthy Zsolttá] megígérteti, hogy fölemeli szavát a Kultuszminisztériumban a debreceni egyetem érdekében." 10 Külön ünnepi felolvasó ülést is tervez, hogy ott nagyhírű tueló99 „(.••) hadd mutassunk reá azokra a művészi kivitelű emléktáblákra, amelyekkel Debrecen történeti házait, helyeit megjelölte és ékesítette. (...) De a Csokonai Kör nemcsak a múltra függesztette tekintetet, hanem a jelent is kellő figyelemben részesítette. Bizonyítja ezt a fiatal tehetsegeknek az a hosszú sora, akik a Csokonai Kör égisze alatt bontottak költői vagy írói szárnyat Szabolcska Mihály tói kezdve Farkas Imrén és Oláh Gáboron keresztül egész Kuthy Sándorig. (...)" (Dr. rst.: A Csokonai Körről. Dcbrcczcn, 1907. június 25.) 11)0 „Méltóságos Úr! A Csokonai Kör teljes mertekben át van hatva azon tudattól, hogy Dcbrcczcn városa történelmi múltjánál és irodalmi hagyományainál, földrajzi helyzeténél és színmagyar jellegénél fogva, valamint meglévő főiskolájára és egyéb intézményeire való tekintettel elsősorban hivatott, hogy egyetemi város rangjára emelkedjék. A Csokonai Kör kcvcsclli a maga erejét ahhoz, hogy ezt a mély meggyőződését a városnak öntudatává tehesse, sőt az egész ország közvéleményével elfogadtassa. Azért tisztelettel és bizalommal Méltóságodhoz fordulunk, hogy azon őszinte, igaz szeretettől indíttatva, amellyel Méltóságod köztudomás szerint viseltetik Debrecen városa, a vallásszabadság és a szabad gondolkozás c régi bástyája, a hazafias áldozatoknak c kimeríthetetlen forrása, az alföldi magyarságnak c legtisztább középpontja, szóval Magyarország szíve iránt, kegyeskedjék még a tél folyamán előadást tartani itt az egyetem érdekében és a kérdést magasabb szempontból fejtegetve bennünket olyan magasztos, de végtelen sok akadályba ütköző nehéz törekvésünkben egy lépéssel előbbre vinni, 154
