Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Löfkovits, a városi múzeum egyik alapítója ugyanis ékszerész, régész és lelkes műbarát egy személyben. Hagyjuk most a poharazgatókat magukra, hadd melegedjenek össze minél jobban. S jelenjünk meg Csokonai sírjánál: ott délután öt órakor viszontlátjuk őket. Valóságos emberáradat közepette teszik le koszorújukat a nagy költő ércpiramisára a Csokonai Kör, Debrecen városa, a Rcf. Kollégium, a komáromi múzeumegyesület és a dunaalmási hölgyek. E legutóbbiak szigorúan véve nem is koszorúval áldoznak Csokonai emlékének, hanem egy eleven virágfüzérrel, melyet a Lilla hamvai felett termett virágokból saját kezükkel fonnak. Végül menjünk el este fél 8 órakor a zsúfolásig megtelt városi színházba, hogy megnézzük a százados emlékünnep befejező műsorszámát, a Székely lakodalom bemutatását. A Székely lakodalom nem egyéb, mint a székely nép életéből vett, párbeszédekbe foglalt jelenetek összessége. A darab költői szövegét Benedek Elek és Tarcsafalvi Albert írta s állította össze, székelyföldi dalok, mondókák és tréfás játékok fölhasználásával. A darab színre rendezője Székely Ferenc, a Székely Társaság alelnöke. Előadói a Székely Társaság tagjai és fölkért műkedvelők. Oly szépen sikerül ez a színházi este, hogy önként kelt igen széles körben együttérzést a székelyekkel és jelentős összeget juttat a Székely Társaság céljaira. íme így válik a százados Csokonai-emlékünnep az ünnepi vendégek, a helyi s a fővárosi sajtó elismerésére méltóvá és ezáltal a kör decentralizációs törekvése egyik leghatásosabb támogatójává. Mert a decentralizációra törekvés most már jóformán egyetlenegy évadban sem hagy nyugtot a körnek. Ezt bizonyítja szóban forgó évadnak néhány, a százados emlékünneptől független ténykedése is: a Csokonai-kútfők összegyűjtésének egy részleteredménye, irodalmi társasággá átalakulásának terve, Oláh Gábor könyvkiadói támogatása - és összeköttetései. A Csokonai-kútfők összegyűjtése körül a költő születési körülményeit új megvilágításba állító Zoltain kívül Barcsa János buzgólkodik a kör számára. Okirati hűséggel lemásolja a Kollégium és ev. rcf. egyház mindazokat a jegyzőkönyveit, amelyek a Csokonai pőrére vonatkoznak. S kéziratát rendelkezésére bocsátja a körnek jövő kiadás végett. A kör irodalmi társasággá alakulásának tervét Szávay Gyula veti föl egy - a választmányhoz beadott - indítványában. Eszerint a kör két szakosztályra oszlanék, úgymint: a.) szépirodalmi s esztétikai, b.) tudományos és ismeretterjesztő osztályra 25-25 választott taggal. Kormányzó testülete a választmány lenne 30 taggal, akik közül 1010 a két szakosztályból, 10 a pártoló tagok sorából kerülne ki. A társaság évadonként legalább hat felolvasó ülést tartana, működéséről rövid időszaki értesítőt adna ki. A társaság szervezetének és munkásságának részleteit az alapszabályok jelölnék meg.

87 87 „(...) Szávay Gyula választmányi tag szóval is előterjeszti írásban beadott indítványát, amely szerint alakuljon a kör a szegedi Dugonics-, a temesvári Arany János és más vidéki társaságok mintájára irodalmi társasággá. Ez két szakosztályra oszlanék, úgymint a.: szépiro143