Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)
A kör megkapja a várostól a Csokonai szülőházaként ismert Bethlen utcai házat. De mindaddig csak elvben, amíg az iskolák folyamatban lévő szabályozása meg nem történik és a kérdéses házban székelő iskolát más épületbe nem helyezik. Ez a körülmény óvatosságra inti a kört - ezért házalapítójához 990 koronát csatol a gyűjtött tőkéjéből. Másrészről pedig vérmes reményeket élesztget benne egy - a városi múzeum létesítésére tett - nagy alapítvány. Ezzel kapcsolatban ugyanis a város vezető emberei fontos szerepet helyeznek kilátásba a körnek a városi múzeum szervezése körül. Igyekszik hát a kör a városi múzeum létesítésében minél jobban közreműködni - már csak a saját otthona és az általa programba vett néprajzi múzeum érdekében is. A Komáromi-emléktábla elkészítésével Tóth Árpád apját, Tóth Andrást, az ismert nevű debreceni szobrászt bízza meg a Csokonai Kör. Tóth András két tervrajzot is készít, az emléktábla-bizottság pedig szöveget gondol ki a tervrajzhoz. Kardos Albert a kör által elfogadott tervrajzot és szöveget külön bemutatja Thaly Kálmánnak, hogy a jó nevű történetíró szakszerű megjegyzései alapján a munkán a javítgatásokat is el lehessen végezni. Ez előkészületek ellenére is elhalasztja a kör az emléktábla felállítását, főleg azért, mert a Rákóczi-emlékünnepcVkcl nem tartja egy évben összeférhetőnek a Rákóczi-szabadságharc gyászos végével, a szatmári békével kapcsolatos emléktábla felállítását. A kör hét választmányi és egy rendes közgyűlést (1903. június 7.) tart ebben az évadban. Tisztikarában csupán annyi változás történik, hogy az egyik számvizsgáló, Szántó Sámuel Zoltai Lű/osnak adja át helyét, választmányából kimarad Benedek János, belép választmányába Szántó Sámuel és Szávay Gyula. Tagjainak száma négyszázharminckilcncrc emelkedik. Ebből alapító tag: nyolcvannyolc fő, rendes tag: háromszázötvenegy fő. Rendes tagjainak névsorában olyan nevek szerepelnek, mint Kossuth Ferenc, Kiss Áron, Kazinczy Gábor, Kölcsey Sándor, Löfkovits Artúr, Magoss György, Márk Endre stb. Világosan kitűnik e néhány névből és tagjai létszámából a kör fokozatos emelkedése a társadalmi elismerés ranglétráján. Az 1903-1904. évad jórészt az elmúlt évad két fő igényének: a decentralizációnak és a tudományok népszerűsítésének szellemében dolgozik. Decentralizációs törekvésének egyik legfontosabb tárgya a Csokonai halála százéves évfordulója (1905) méltó megünneplésének előkészítése. E célból egy Géresi Kálmánból, Komlóssy Arthurból, Tüdős Jánosból, Kardos Albertből, Boldizsár Kálmánból és Ferenczy Gyulából álló bizottságot küld ki a kör. S a bizottság munkálatainak alapján három irányban is intézkedik. 1. A helyi és nagyobb fővárosi lapokban pályázatot tesz közzé Csokonai élet- és írói jellemrajzára. A legfeljebb 20 nyomtatott ívre terjedő pályamű ismertesse Csokonai életét és egész irodalmi munkásságát, azonkívül méltassa legfőbb műveit. Lehet olyan már egészségtelen, ami a csatorna rostélyain szétárad. Ezen a kigőzölgő bűzön talán lehetne segíteni. Mert vannak, akik szívesen ülnének le pihenőre e kis oázison, így azonban még az átjárók is elkerülik. Hálásak leszünk sokan, ha ezeken a felsorolt hiányokon az illetékes tényezők segítenek." 131
