Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

Az újonnan szerzett ereklyék közül Lilla arcképe a kör előtt annyira kedvelt, hogy azt Komlóssy Arthur Lilla arcképe című felolvasása keretében külön bemutatja közön­ségének az 1901. november 16-i Csokonai-emlékünnepen, melyen Komlóssyn kívül Géresi megnyitóval, Odry Árpád Csokonai két költeménye tolmácsolásával, Kardos Al­bert Csokonai tragikumáról írt értekezésével és a Petőfi Dalkör karénekkel szerepel. Persze Lilla arcképe csupán a Csokonai-kultusz függvényeként játszik szerepet. A Cso­konai-kultusz most is nagyon szívén fekszik a körnek. 65 Mindössze három felolvasó ülést tart szóban forgó évadban, de ezek mindegyikén megemlékezik Csokonairól. Ha másképp nem, hát - amint 1902. április 16-i ülése is bizonyítja - legalább a megnyitó­beszédben, illetve karénekben. Ezen az április 16-i ünnepélyen Komlóssy Arthur mond megnyitót, Csokonai dalát A reményhez a Petőfi Dalkör énekli, azonkívül Groó Valéria színésznő előadja Rákosi Jenő A művésznövendék című magánjelenctét, Tüdős János pedig Üti képek címen útleírását, Bernáth Gizella cimbalmon kuruc nótákat játszik, Farkas Imre verseiből olvas fel, végül a Petőfi Dalkör Huher Szabadság-dalát énekli. Csokonai kultuszának kedvez a kör azzal is, hogy Csokonai arcképét többszörösíti s az arckép egy-egy példányát majdnem mindegyik helybeli iskola elnyeri tőle. Szintén népszerűsítő szándékkal Csokonai sírját is lefényképezteti, miután rendezi azt. Részben a Csokonai-kultusszal függnek össze még az emlék- és Csokonai-kert munkálatai. Ezeknek a választmányi határozat értelmében való végrehajtása Kom­lóssy Arthur es Lengyel Imre emlckkerti felügyelő vállát nyomja. A választmány az cmlékkcrt ez évi rendezésére 256 koronát szavaz meg, a Csokonai-kert, illetve a Cso­konai-szobor rendbehozatalára pedig 238 koronát. Ellenben az cmlékkcrtbcn új jó vizű kút fúrását csak a város költségén tudná vállalni. Ugyancsak nem telik illetékes alapjából az cmlékkcrtbcn felállítandó szabadságszobor rácsozatának elkészítésére. Erre a 12 tagú szabadságszobor-bizottság kéri föl, melybe 4 tagot ő is kiküld. De hi­szen a vasrácsnak, mint a szobor kiegészítő részének költsége jogosan nem is a kört terheli, hanem a szobor felállítóját: a várost. A városra tartozónak ismeri fel a kör azt is, hogy az cmlékkcrt őrizetére rendőrt rendeljen ki, az cmlékkcrt rendes világítására pedig lámpát állíttasson fel és a lámpát állandóan karbantartassa. Viszont azért meg a rcf. Kollégium gimnáziuma igazgatóságához fordul, hogy az mindenestől az ifjúság oltalmába ajánlja a Csokonai- és emlékkertckct. Mi emlékezetre méltót csinál a kör még ebben a működési évben? Említsük a két költői munkára: egy társadalmi szatírára és egy népmondából merített költői elbeszé­lésre meghirdetett Kazinczy-pályázat eredményét? Azt ti., hogy a pályázaton mindkét pályadíjat: összesen 20 db, 100 koronás aranyat Gyökössy Endre, a Főiskolai Lapok 65 Kardos Albert, a kör nagy irodalmi érzékű és műveltségű titkára ki akarta ragadni a kört a megszokott sablon dermesztően hideg keretéből, s Csokonai napján a kör által a színházban akart Csokonai-ünnepet rendezni. Szép terve - sajnos Bernáth Elemér táblai elnök felszólalá­sa miatt hajótörést szenvedett. A választmány a szokás komoran hideg alapjára állva, a regi szokás mellett döntött és a színházi ünnepet levette a napirendről. (A Csokonai-kör választmá­nyi ülése. Dcbrcczeni Újság, 1902. november 9.) 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom