Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

legendáját a népi-klasszicizmus egy ideig hasonló szerepben tetszelgő megalapítójának, Petőfinek Csokonai-képe terjeszti cl. Ha Csokonai vallásosságát, Voltaire meg Rousseau szellemén való diadalmaskodását és borivó természetét elfogadjuk valóságnak, Dicsőfi, Széli és Tóth András Csokonezz-képe sugalmazójául ezek debreceni konzervativizmusát még inkább vehetjük. Széli Farkas érezteti is, hogy Csokonait így látni - a Csokonai Körnek több mint kötelessége, mert létérdeke. Azt írja fentnevezett megnyitójában, hogy a Csokonai Kör azért viseli Csokonai nevét, mert - valamint Csokonai ellen tudott állani a külföldieskedő veszedelmes irányzatnak, Voltaire és Rousseau irányzatának - azonképpen a Csokonai Kör is a nemzeti irodalom és műveltség őre, istápolója marad mindenkor. Ha mégis Széli Farkas a „külföldicskedő veszedelmes irányzat" vezéréről: Vajda Jánosról mond cmlékbeszédet és a kör ez irányzat eljövendő vezérét, Ady Endrét látja egyik felolvasóülése vendégéül, annak magyarázata a kör nemzeti világnézetének rugalmasabban: méltányosabban való érvényesítése. Ily méltányosabb nemes konzervativizmus jegyében irányítja a kört Széli Farkas. S jóllehet a maga elé kitűzött eszményt mint bevallja - az ígért teljes odaadással nem szolgálhatja elnöksége egész ideje alatt, de akadályoztatása esetén szolgáltatni tudja. Nem az az elnök ugyanis, aki - amiben csak lehet - beleköt s akaratát másokra próbálja kényszeríteni. Sőt hálásan honorálja a legönállóbb elgondolásokat és tetteket is, ha azok a kör előmozdítására törekednek. Nem is az az elnök, aki minden munkának babérját a maga részére akarja learatni, másoknak meg csak a névtelen fáradozást hagyja. Ily személyét szeretet és tisztelet övezi. S az iránta érzett tisztelet és szeretet önkéntelenül is buzgólkodást parancsol bajtársi közösségbe forrasztott munkatársaira. E munkatársak közül Géresi és Komlóssy Arthur Széli Farkas oldalán szinte független irányítói a kör ez időszakbeli életének: előbbi az irodalmi, utóbbi a társadalmi és közművelődési dolgokban. Rajtuk kívül még különösen Kardos Albert kezd hasznosan tevékeny szellemével a ciklus irodalmi ügyvitelében föltüncdezni. 3. GÉRESI KÁLMÁN ELNÖKSÉGÉNEK ELSŐ IDŐSZAKA (1900-1914) Tehát - amint azt már megírtuk - az 1900. május 13—i közgyűlés Géresi Kálmánt választja meg a Csokonai Kör elnökévé. Új elnökét és alelnökeit megbecsülő szeretettel fogadja a kör: tiszteletükre, valamint Széli Farkas búcsúztatására 1900. május 27én közebédet ad az Angol Királynő

57 különtermében. Hogy mégis Géresi már egy év múlva: az 1901. június 16-i közgyűlés megnyitójában a kör elnöki tisztéről való lemondása gondolatával foglalkozik, annak oka az 1900-1901. évad viszonylagos lanyhasága. Ez a lanyhaság az ő tankerületi főigazgatói állását pillanatnyilag összeférhetetlcnAz Angol Királynő vendéglő a Kossuth u. 21. sz. alatt működött. 115