Asztalos Dezső, Lakner Lajos, Szabó Anna Viola: Kultusz és áldozat. A debreceni Csokonai Kör (Debrecen, 2005)

zását. Teheti, hiszen az ügyész és pénztáros az előbbi javaslatából kifolyólag magukra veszik a kör által kezelt alapok helyesebb és célszerűbb elhelyezését. De ettől eltekint­ve is, Szilágyi ügyész oly hű sáfára az ő jogi védelmére bízott javaknak, hogy még a kör terhére kirótt 16 Ft. kr. illetéket is megföllcbbczi. ,2 Az 1899-1900. évadra esik Petőfi hősi halálának ötvenedik évfordulója. Az egész országban Petőfi-emlékünnepélyeket rendeznek ekkor. A kör is áldozik Petőfi emléké­nek s áldozása módját Kardos Albert fölfedezése határozza meg. Kardos Albert ugyan­is, mint a helybeli Batthyány utca 16. számú ház az időbeli lakója, kétséget kizáróan megállapítja, hogy a szóban forgó házban lakott az 1848. év végén és 1849. elején Pe­tőfi Sándor és családja s ugyanott született a nagy költő Zoltán fia. A választmány, miután értesül Kardos fölfedezéséről, elhatározza e ház emléktáblával való megjelölé­sét. Megbízza tehát Tóth Andrást az emléktábla elkészítésével, a tábla szövegének megállapításával pedig Géresit és Benedeket. S 1899. július 30-án de. 10 órakor egy kis tábor előtt ünnepélyes keretek közt leleplezi a már falba illesztett kész Petőfi-emlék­tábláit. Ez alkalommal a Városi Dalcgylet énekli Petőfi HonfidalÁt, Benedek János el­szavalja Petőfi Fiam születésére című versét, Ferenczy Gyula cmlékbeszédet mond, Bagaméry Károly főiskolai szenior előadja a nagy költő Egy gondolat bánt engemet című költeményét, Komlóssy Arthur átadja és Ormós Gábor háztulajdonos átveszi az emléktáblát, végül a Petőfi Dalkör a Szabadság-dalt tolmácsolja." Ez cinléktábla-lclcplcző ünnepélyen kívül a kör még egy díszülést és öt sikeres felolvasóülést rendez ebben az évadban. A díszülést Telegdi K. László emlékének szenteli. A Telegdi-pályázatra vonatkozó összes okirat hitelesített példánya a belügyminisztérium jóváhagyásával ellátva 1899. május 27-i ülésén kerül a választmány elé. Ekkor mindjárt ki is küldi a választmány Bakonyit, Kardos Albertet és Tüdős Jánost a pályakérdés kitűzése céljából. S a kikül­döttek által beterjesztett pályázati felhívást még 1899. június hóban közzéteszi az el­nökség valamennyi debreceni s a nagyobb fővárosi és vidéki lapokban. Eszerint a vá­rosi tanács által ez évre 800 koronában megszabott Telegdi-pályadíjra 1899. december 31-ig a magyar irodalmi vagy társadalmi életből merített legalább kétfelvonásos vígjá­tékkal lehet pályázni. A beérkezett pályaművek bíráló bizottságául Géresit mint elnö­köt, Benedeket, Gulyás Istvánt, Kardos Albertet és Komjáthy Jánost jelöli ki december 6-i ülésén a választmány. A kitűzött határidőig beérkezik 47 pályamű. De ezek közül csak 15 felel meg formailag a pályázat föltétcicinek. A nyertes pályamű Lovassy Andor Kis püspök című vígjátéka. A helyzetkomikumra épített Kis püspök, mely nem is any­52 „A kérdésre, hogy mit is csinál valami irodalmi életbevágó dolgot ez a mi irodalmi kö­rünk, igen nehéz volna alapos feleletet adni, mert választmányi üléscin kívül, hol inkább a kör anyagi ügyeit érintő dolgok tárgyaltatnak, evenként elégnek tartja két-három felolvasással életjelet adni magáról, s azután ismét visszaesik mélységes álmaiba." (Dcbreczeni Ellenőr, 1899. július 2.) " Lásd a Csokonai Kör mulasztása c. cikket a „Dokumentumok" című fejezetben. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom