Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

ősszel behajtott szarvasmarha a szabad ég alatt, de a felrakott takarmány vé­delmében, (ma úgy mondanánk, mélyalmozással) itt húzta ki a telet. Ter­mészetesen állandó takarmányozással. Az állatokat a tavasztól őszig tüzelős ólakban élő férfinép gondozta. Sza­badidejükben élénk társadalmi életet éltek, ők őrizték meg és adták tovább generációkon keresztül néphagyományainkat. A lakóházak megjelenésére a XVIII. század végén kerül sor, de még száz évbe telik, mire a hajdan volt sze­repkör végleg elenyészik az átalakuló településszerkezetben. A Kilenclyukú híd és környéke madártávlatból 90 §fc>

Next

/
Oldalképek
Tartalom