Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágy-puszta településnéprajza

nincs például Ohatmonostor vonzásában Árkusd, Bodács, Hódos, és Szilesd falvacskáknak temploma. A falvak sajátos csoportját alkották a háza, laka, telke toldalékkal ellátott kisebb, szinte csak egy-egy család által lakott változatai, pl.: Pócslaka, Etelaka. A telek utótagú helynevekben egyes kutatók a tanyarendszer gyökereit vélték felfedezni. Ez nem igazolható, hiszen az ilyen falvak elnevezései a régebbi, de újratelepítésre kényszerült falvak új neveként jelennek meg: pl.: Arkusdtelek a korábbi Árkusd falut váltja fel 1341-ben, Sziltelke 1412-ben Szilegyházát, Vidtelke 1492-ben pedig Vidmonostora helyére épül. A népnyelv „telkes" jelzőjének eredeti tartalma teljes összhangban van az utóbbi érveléssel. (V.o.: a sokatmondó Ohat, Ohat-Telek, Telekháza névátmenettel.) A FALVAK PUSZTULÁSÁNAK OKAI A falvak pusztásodásának Magyarországon két nagyobb korszakát határolhatjuk be. Az egyik a török megszállás idejét jellemzi, okai meglehetősen egyértelműek, például ezért korlátozódik a Nagyalföldre és a Dunántúl délkeleti részére. A másik a XIV. századra tehető, és okait jeles történészek vitatták, hiszen békeidőben, a fejlődés korszakában tapasztalhatjuk, és az egész országra jellemző. Ez a folyamat alig száz év alatt teljesedik ki, és időben egybeesik az európai párhuzamával. Az európai falupusztulás lényeges kiváltó oka az 1340—1360 közt dúló pestisjárvány, mely olykor a kelleténél nagyobb hangsúlyt kap a tudományos fejtegetésékben. De például az angliai 1440-1460 közt lezajlott falupusztásodás okaként a fellendülő juhtenyésztés növekvő legelőszükségletét jelölik meg. Ügy véljük, Magyarországon a középkori települések a pusztásodással párhuzamos (!) gyarapodásában és integrálódásában a gazdasági és társadalmi tényezőknek jóval jelentősebb a szerepük, mint az eseti járványoknak. Ha arra gondolunk, hogy a falvak gazdagodását a biztonságos életfeltételeket teremtő földművelés segítette elő, akkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a XIV. században kiteljesedő földesúri gazdálkodás, az 1351-es ősiségi törvény következtében elvezetett a jobbágyság rendi osztályának kialakulásához. Ez pedig gazdálkodás-szerkezeti átalakulással járt. A folyamat Európa szerte végbement. Lényege a komplex gazdaság, mégpedig a művelési