Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása

mondja: „tur-tur-tur", közeli rokona a gerlice, vagy gelice. A környék falvaiban már csak kalickában él. A török, vagy balkáni gerle az utóbbi évtizedekben költözött északabbra, így hazánkba is. Ujabban vadásszák. A pacsirta nyáron a Puszta ébresztő órája, csak hangja kedvesebb, kár hogy egyes nyugati vadászok másért becsülik, ha egyáltalán a tömeges leöldösést megbecsülésnek lehet nevezni. A búbos pacsirta télen is itt tartózkodik. A déli vidékein a Hortobágynak pipiskének nevezik. Az élettelennek tűnő kopár szik madara a világon egyedül a Hortobágyon fészkelő, rövid ujjú széki pacsirta (Calandrella brachydactila hungarica Horváth [Horváth Lajos zoológus felfedezése]). A sivár szik repedéseiben fészkel, a szikpadkák peremén. Kevés van belőle, szigorúan védett. A néphit szerint a pacsirta nyelve ősszel leragad, és ha ritkán megszólal, akkor azt mondja: „két szűrt vígy", mert igen hideg lesz. Tavasszal aztán, ha ivott a harmatból, akkor feloldódik a nyelve. Európa legnagyobb madara a szigorúan védett túzok Zám-pusztán és Bagota kiterjedtebb löszpusztáin található. Csak a háborítatlan, legelésből kivont területeken rak fészket. Állománya 100-120 darabra tehető, szaporodását a veszélyeztetett tojások összegyűjtésével és mesterséges keltetéssel próbálják elősegíteni. A kakasok 15-20, a tojók csak 5-6 kg-ra nőnek. A kakasok tavaszi násztánca a szarvasbőgéssel versenyző túzokdürgés. Ha váratlanul rábukkan valaki a tojásokat költő túzokra, éktelen brúgással elrepül, de előbb még tojásait lepiszkítja, mondván: „nesztek, ez is a tiétek". A valaha gyakori fogoly ma már védelemre szorul, mert sikerült csaknem teljesen kiirtani a mezőgazdaság kemizálásával. A fácán a csalitos szegélyerdők védelmében talál menedéket. Eltekintve különböző okú pusztításuktól, a nép nem avatkozott bele a madarak életébe. Ez alól a cinke, cinege (széncinke) az egyetlen kivétel, amelyet télen minden háznál előszeretettel etetnek napraforgóval, vagy zsinegre akasztott szalonnával. A zsinegre szükség van, mert a verebek nem szeretik a hintázó zsákmányt, így megmarad az énekes madaraknak. Tavasszal hálából a cinke a „nyitni kék, nyitni kék" kiáltásokkal bíztatja az idő jobbrafordulását. A cinkék ház körüli korai megjelenése erős telet sejtet. Ha azt hinnénk, hogy csak a kínaiak főznek madárfészket étkezési célokra, akkor tévednénk, hiszen a függőcinke ezerféle fűből készült művészi alkotását, a fügefészket, mely mindig víz fölé hajló ágacskán függ, a pusztai ember is megfőzte. Levét orvosságként itták, vagy borogatásnak használ-