Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása

lat, a bottal hadonászót megtámadja, és a suhintó pásztorboton felszaladva megharaphatja az embert. Ezért a mérges kisembert hörcsögnek csúfolják. Prémjéért vadászták, az 1930-as években, német kereskedők megrendelésére. A balmazújvárosiakat szervezték a hörcsögözésre, így lett csúfnevük a hörcsög. Afödikutya ritkán látott állat, mert életmódja rejtőzködő, és csak éjjel hallani mérges kutyavakkantásra hasonlító rekedt hangját. Hatalmas mennyiségű téli élelmet raktároz, tehát ő is güzü. Előfordulása nem gyakori, ezért a pásztorok nem igen ismerik. Hajdúszoboszló és Nádudvar környékén találkoztak vele az 1940-es években gyakrabban. Egyébként a sokat emlegetett güzü - gyűjtő fogalom, az összes télire föld alá raktározó rágcsálót így nevezték, no meg a vak szorgalommal gyűjtögető embert is. A giríny (göríny) szeret az ember közelébe tanyázni, a pásztorok jól ismerik. Szerintük mirigyváladékával kábítja el a tyúkot, hogy aztán vérét vegye, de a húsát meghagyja. Ezért aztán üldözték, ha feltűnt a tanyák környékén. A büdösen szellentő embert csúfolták görínynek. Ugyanakkor tisztelték is vadásztudományát, például Nagy Jánosról, a kőudvari tdtosemberrőlJegyezték föl, hogy szelídített görényt tart az ágasfához láncolva. Ha valahol patkányok tűntek fel, akkor a vadászgörény segített „elküldeni" őket. A pocok megnevezés a vízi prémes állatokhoz kötődik. így lett pézsmapocok az eredetileg Észak-Amerikából behozott és Csehországon át az 1930-as években hazánkba került patkány-rokon neve, bár mondják vízipatkdnynak is. A hortobágyi halastavakban vadon élnek, prémjükért vadásszák őket. A Magyarországon megfigyelt 374 madárfajból a Hortobágyon 334-et regisztráltak, a Puszta ezért kaphatta a fészkelő, vonuló, nyaraló, vagy csak télen vendégeskedő madarak „nemzetközi madárszállója" nevet. Az 1968as Európai Madárvédelmi kongresszuson hozott elvi elhatározás mérföldkő a Hortobágy természetvédelmében. Itt döntöttek arról, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park létesítésének meghatározó célja Európa madárfajainak megőrzése lesz. A madarak sokaságában megkülönböztetjük a fészekrakók, és az átvonulok csoportját. Az átvonulok tavaszi és őszi fajokra oszthatók. A helyben fészkelőket pedig élőhely-életmód szerint: parti, gázló, úszó madarak, ragadozók, továbbá nádi és réti énekesek csoportjaiba sorolhatjuk. A madarak élete természetesen élőhelyükhöz idomul. A legváltozatosabb fajokat víz közelben találjuk: a nádasokban, gyékényesekben, vagy az úszó