Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása

tos részét illeti. A végképp leválasztott részeket Hótt-Tisza, Dög-Tisza névvel illetik. A folyóvándorlás természetes következményeként elhagyott holtágak neve továbbra is a latin gyökerű morotva, méretek szerint Nagy- és Kis-morotva. A szabályozás előtt az áradások vize a folyásokon talált vissza a Tiszába. Ezek többségükben nyár közepére kiszáradtak, de a nagyobbakat halászóvízként tartották számon. Innen ered a káptalani tanyából lett Folyás kisközség neve. Az kisebb folyásokban csörgedező vizek az erek. Sokat találunk ezekből a Hortobágyon: Ohaton a Bodajcs-ere, Szilágy-ere, Görbe-ér, Sebes-ér, Tövisesér, Meggyes-ér. Zámon a Sáros-ér, Szik-ér, Mátán a Pap-ere található. Ha az ér hosszan elnyúlik, a végét farkának mondják. Ilyen a mátai Paperi-farka, a zárni Halas-farka. A vízfolyások csatlakozásai a fokok. Vókonyán jelentősebb a Karácsony-fok, a Borsós-fok. Mátán a Máta-fok, Bogárzó-fok, Zámon a Zárni fok, Halas-fok.. A pásztorember különbséget tesz fenék és lapos közt. A fenék szélvájta mélyedés, a víz többnyire megmarad benne, tiszta és apró halak élőhelye. A nagyobbaknak nevük is van: Ohaton a Kigyós-fenék, Mátán a Nagy-, Szász-, Zoltán-, Matyó-, Kút-, Kondás-, Hosszú-fenék. Zámon a Halász-, Kincses-, Kutas-, Ludas-, Poltúrás-fenék. Ezek többnyire morotva maradványok, nem mélyek, kiszáradtan jó legelők a jószágnak. Ezeket illetheti az ómagyar bágy szó. Ide tartoznak még a laposok: Ohaton a Nagylapos, Scípő-lapos, Bajnok-lapos, Csőre-lapos, Ménes-lapos. Mátán a Rác-lapos, Zámon a Parajos-lapos. A tavaszi áradással rendszeresen termékennyé tett terület neve a rít, ríteshely. Talaja mindig nedves, változatos, buja füvet terem, kaszálónak használják, szárazabb időkben kitűnő legelő. Az áradás utáni első széna a vízapadásos széna, ez minőségileg nem olyan jó, mint a háti-széna. Számontartott rétek, rétes helyek: Ohaton a Meggyes-rét, Nyárjas-rét, Pincze-rét, Hosszú-rét, (utóbb vizzel elárasztották egész évre), Mátán a Ludas-rét, Kis- és Nagyborsós-rét, Bogárzó-rét, és itt is van egy Fekete-rét. Zámon: Zámi-rét, Sáros-rét. A lefolyástalan területeken jön létre a zsombékos mocsár. Megesik, hogy egy korábban jó füvet termő lapos mocsarasodik el. Egy részében nád, gyékény nőhet. Ez a szerencsésebb eset, mert e növényeknek a pásztorépítményeknél nagy hasznát veszik. A gyékényesek a sertéseknek kiváló helyek, mert a gyökerét, lisztes gumóját a böngyölét a sertés és - ínséges időkben még