Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

Pusztai legeltető állattartás

rót eltávolították egy tűvel. A furtai juhász a birka lábszárcsontjából faragott kábázó szerszámot. Ezzel piszkálta ki óvatosan a nyüveket, aztán a hiányzó csontot visszaillesztette, gyapjúból kötést csinált, és taplógomba főzetével kezelte. Hiteles régészeti adatok szerint a koponya műtéteket (trepanációkat) nagy tudású táltosaink ősidők óta ismerték és eredménynyel alkalmazták, mert a csontok peremének kalluszosodása gyógyult esetekről tanúskodik! - Galandféreg ellen kékkövet tettek a birka szájába, és nem hagyták egy ideig inni. - Lépfene. Gyógyíthatatlan, a húst is tilos megenni. - Májmételykór csak a vizes legelők sajátja. Üröm, bürök, korom és szelíd só keverékével védekeztek ellene. - Himlő: a védőoltások óta nem fordul elő. Régen a pásztor minden évben maga oltotta juhait, mégpedig a himlős seb anyagát edénykébe kaparta, majd kihegyezett tollal a még egészséges birka fülét megsebezve oltotta be a gyengített vírust. Az oltás akkor fakadt meg, ha volt ellenreakció, amit egy kis hólyag jelzett. Több évre kapott védettséget a birka, ha fülébe a vírussal fertőzött cérnát húztak. A himlőoltást tehát nem kellett feltalálni a magyar pásztor számára. - Bezabálás herés, lucernás fűből. Segít a szódabikarbóna, az ecetes-cukros víz. - Felfúvódáskor a birka öklendezik, vergődik. Dohánylevéllel hánytatják, fapecekkel nyitják meg a böfögés útját, horpaszát kézzel nyomkodják, amíg nem böfög. Ha tömegesen fordult elő, akkor fülledt hodályba szorították őket, hogy a levegőtlen helyen felgyorsult légzés enyhítse a belső nyomást. Ismerték, de nem kockáztatták a szurcsapolást is, akárcsak a marhánál. - Szembajt okoz, sőt elhanyagolva vakságot, ha a cigánybúza tokiászát időben nem távolítják el a szem körüli szőrből. A gyulladást vérehulló fecskefű főzetével kezelik. - Rüheség. A merinó elterjedésével együtt jelentkezett, azelőtt nem okozott gondot. Ha a birkát ázottan hajtják be, a fülledt nedves hodályban menten elszaporodnak a rühatkák. Minden juhásznak volt saját receptű kenőcse, amelyben a petróleumtól a terpentinen, higanyon át a hunyor főzetéig sok minden alkotórész előfordult. A hatásmechanizmus lényege az atkák életfeltételeinek megakadályozása.