Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A tájegységgé formálódott Hortobágy természeti leírása

tanyáját. Ezért nevezhették még állásnak, szállásnak, és ülésnek is. Ezek emlékét a helynevek napjainkig megőrizték. Pl.: Kosárhát, Szásztelek, Nagyállás, Tatár-ülése stb. Zoltai a Nagyhortobágyon 1938-ban 258 domborzati nevet gyűjtött össze, pontosan meghatározva helyüket, történelmi szerepüket. IDŐJÁRÁSA ÉS VIZEI Az időjárás a Puszta életében mindenkor meghatározó volt. Ha róla esik szó, óhatatlanul a korán beköszöntő, füvet perzselő nyárra, vagy e kietlen puszta csikorgó telére gondolunk. A szépirodalmi leírások, a festők alkotásai sem mentesek a szélsőségek túlhangsúlyozásától, a döbbenettel vegyes szépség romantikus ábrázolásától. Pedig a Hortobágy időjárására is inkább a nyugodt, mondhatni hétköznapi események a jellemzőbbek. Igaz viszont, hogy a tengersík, erdőkben szegény Pusztán a vihar többszörös erővel támad, ha ideje jön. Az időjárás rendszeres mérése a „debreczeni meteorológiai észleldében" 1880-ban vette kezdetét. A csapadékmérés Balmazújváros és Tiszafüred esetében 1904 óta, Hortobágyon 1917, Nagyivánban 1919, Kunmadarason 1923, Nádudvaron pedig 1932 óta folyik. így mind a hőmérséklet-, mind a csapadékmérés tekintetében az adatok több mint száz éve állnak rendelkezésünkre. A hőingadozás tekintetében nincs alapvető változás. így elfogadható az a megállapítás, hogy a Hortobágy-puszta évi középhőmérséklete 10 Celsius-fok körül van, az ingadozás pedig elérheti az 50 Celsius-fokot is. A nyári forróság már májusban beköszönthet és eltarthat akár szeptemberig. Száz év alatt 1902-ben mérték a legtöbb csapadékot, melynek éves mennyisége 944 mm volt. A legszárazabb 1961. évben mindössze 297 mm esett. A vegetációs időszak hő-összege elérheti a 2300 Celsius fokot, a csapadék pedig átlagosan nem haladja meg az 500-600 millimétert. A nyári szárazságok nagy szeleket támasztanak. Az uralkodó szélirány január-februárban az északkeleti, márciusban a déli-délnyugati, áprilisban az északkeleti, májusban a keleti-északkeleti, júniusban a déli-délnyugati, júliusban az északi-északkeleti, augusztusban a nyugati-délnyugati, szeptemberben és októberben az északkeleti, novemberben a déli-délkeleti, decemberben