Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

Pusztai legeltető állattartás

— Anyagulya: tenyésztésre fogott tehenek, minden 60 tehénhez egy bikát számolva; — Ötvenes gulya: az 1930-as évektől napjainkig használatos ország szerte a biztonságos törzskönyvezés okán; — Szűzgulya: üszők csapata bika nélkül; — Bikagulya: elkülönített bikák; — Tinógulya: fiatal herélt bikák; — Ökörgulya: a mezei munkák szünetében pihenő jármos ökrök; — Törzsgulya: az újkori szervezett tenyésztés megindulásától használatos; — Városi bikagulya: tenyésztési céllal kölcsönözhették a gazdák, bikapénz lefizetésének fejében; — Söregulya: kereskedelmi céllal hizlalásra fogott állomány; — Selejtgulya: tenyésztésre alkalmatlan; — Szilajgulya: Egy 1796-os adat. Valószínűleg télire is kint tartott gulyát jelöl; — Tehéncsorda: naponta hazajáró fejős tehenek a belső legelőn; — Borjúcsorda: a rúgott borjak csapata; — Ökörcsorda: belső legelőn tartott jármos ökrök; A jószágot a belső legelőn a csordás, a külsőn a gulyás őrzi; Lovak csapatai, a ménesek: — Ciframénes: tenyészkancák a csődörökkel együtt; — Szűzménes: harmad- és negyedfű csikók csődör nélkül; — Törzs- vagy városi ménes: Debrecen tenyészménese; — Csödörménes: a Város tulajdonában, tenyésztési és eladási célra; — Renyheménes: gulyával együtt legeltetett kancák és a mezei munkából időlegesen kivont hámos lovak együttese; — Kupecménes: a XVIII-XIX. századi eladásra szánt lovak; — Vadménes: 1797-ben két vadménesről írnak, ezres, betöretlen lóállománynyal; — Szilajménes: Egy 1796-os adat. Télire is kint tartott ménest jelöl; — Gyanúsménes: betegség okán karanténozott lovak; — Örló'sménes: Hámos lovak és kezesménes néven a belső legelőkön legelt; — Csikókert: a frissen választott csikókat egy ideig elkarámozva tartották anyjuktól; A ménesek pásztora a csikós, régen a ménespásztor.