Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

A Hortobágyi Állami Gazdaság és utódai

hozták létre az ország legnagyobb gyöngytyúk farmját, Borsóson pedig a nagyüzemi libatenyésztés bázisát, mely gyorsan terebélyesedett. Miközben a szarvasmarha, a ló és átmenetileg a juhtartás is a HÁG-ban ráfizetésessé vált, a korabeli gazdasági szabályzók miatt kifizetődőbbnek mu­tatkozott a baromfinevelés. Azonban a Gazdaság tevékenységei közt csak a 70-es évektől válik húzóágazattá. Ekkor már évente 2,5-3 millió előnevelt ba­romfit értékesítettek. A szaporulattal a környék háztáji gazdaságait látták el. A 80-as évekre az ágazati arányok a baromfi túlsúlyát mutatják a Hortobá­gyon a HÁG tevékenységében. Pl.: 1982-ben 263 milló a baromfi, 88 millió a juhászat, és csak 33 millió a szarvasmarha ágazat részesedése a termelési ér­tékben. Nem feledkezhetünk meg a másik húzóágazatról, a halászatról sem, a maga 115 milliós termelési értékével. A próbálkozás szintjén maradt az ohati erdőn, a csegei Nagymorotva­közin, a Pathó-tanyán tartott méhészet, mely néhány év multán megszűnt, és a méhcsaládokat szétosztották a dolgozók közt. Az ÁLLAMI GAZDASÁGBÓL SARJADT ÖNÁLLÓ VÁLLALKOZÁSOK A halastavak történetéről már szóltunk. Most tekintsük át, mi lett a sor­suk a népi demokráciában, először a HÁG kezelésében, majd önállósodva. A Halgazdasági Trösztöt az államosítás során a Hortobágyi Állami Gaz­dasághoz csatolták, mint „Halászati Kerületet". Az Állami Gazdaság nagy erőket fordított a tavak területi növelésére, annyira, hogy a Halastó vasúti megálló és a halastavak épületei a szolgálati lakásokkal kisebb falu benyo­mását keltik a szemlélőben. Az igazi fejlesztésre akkor adódott lehetőség, amikor 1948-ban megépült a Nyugati-főcsatorna, és a víz Tiszalöktől termé­szetes esése szerint jutott el a Hortobágy délnyugati részére is, többek közt a Nagyhalastóba. Az eredeti terv a Gazdaság öntözési igényeinek kielégítése volt, ám halastó lett belőle végül. Eredetileg az ohati szikesen „vizes növény­termesztést" szándékoztak, ennek ellenére halastó épült. „20 darab anyahal­lal kezdtük két ívótóban. Szikes talaj ez, de éppen ezért jól megfogja a vizet. Kiválóan alkalmas haltenyésztésre. Keskeny gátakkal nagy víztömeget lehet tárolni. Három év alatt nagyrészt a tervezett öntözési rendszer területén 550 <4§ 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom