Papp József: Hortobágy (Magyar Néprajzi Könyvtár, Debrecen, 2008)

Debrecen és Hortobágy

pontos instrukciójával szabályozta a Puszta eseményeit. Noha a városi ta­nács alárendeltje volt, mégis a Puszta legtekintélyesebb emberének számí­tott a mátai biztos. Az 1830-as évektől Ohaton és Mátán egyaránt működik a provizor, akinek a feladata a gazdaságok irányítása, rendfenntartás a pász­torok körében, és az esetleges kóbor lókötők üldözése, személyi és vagyoni biztonság megszervezése. Ezért osztottak ki 1830-ban a mezei tisztségvise­lők, csendbiztosok, csőszök közt 59 karabélyt, 104 pisztolyt. Természetesen a funkcionáriusok a két állatorvossal együtt megkapták Mátán a nekik épült házakat. Ekkor épült a csikósok, gulyások háza, az „állatkóroda", és állat­patika, valamint számos gazdasági épület. A szénáskert mellett létesült fa­csemete nevelde, és itt volt a bitangkert, mely az elkóborolt állatok őrzésére szolgált, amíg azt a számadó jó pénzért ki nem váltotta. Egy 1915-ben fúrt artézi kútból 34 fokos melegvíz tört fel, így fürdő is létesülhetett, mely most a mátai lovas iskolához tartozik. A Hortobágyra különösen jellemző artézi, illetve mélységi kutak sokasága. Az utóbbiból természetesen gyógyvizek cso­bognak, szinte minden járóföldre jut egy fürdő. De az artézi kutak sem hi­degvízűek és sokszor az ihatóság miatt hűteni kell őket. A melegvizes kutak vizében gyakran oldott földgáz található, (sokszor mélységtől függetlenül), mint például Mátán is. Visszatérve a Pusztát kézben tartó gazdasági szerveződések történetére, szólnunk kell az 1879-ben alakult Hortobágyi Intéző Bizottságról, melynek tagjai a gazdák soraiból kerültek ki és Debrecen város tanácsában vélemé­nyező és javaslattevő joga volt. A mátai biztos is ide tartozott szervezetileg. A Bizottság feladatát röviden a következőkben foglalhatjuk össze: - a legeltetési módszerek meghatározása - a gulyák, ménesek járásainak kialakítása - számadók felfogadása - különféle villongások, torzsalkodások okainak kivizsgálása - törzsmének, bikák kiválasztása - közkutak felügyelete és az itatás szabályozása - közérdekű feladatok ellátása A hatáskör azonban nem terjedt ki a városi törzsgulya és törzsménes fel­ügyeletére, mert az itt dolgozó számadókat a városi tanács külön bizottsága közvetlenül választotta ki, ami tekintélyes rangnak számított a hortobágyi pásztortársadalmon belül. <4§ 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom