Juhász Imre: A Bocskai István Múzeum négy évtizede 1958-1998 (Hajdúszoboszló, 1999)

Tartalom

It. A múlt tanúi BEMUTATJUK A HAJDÚSZOBOSZLÓI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MÚZEUMOT Ha azt mondjuk, évtizedek lelkes, konok munkájának, szívós ügyszeretetének eredménye; a társadalmi összefogás meglehetősen ismeretlen és szép fajtája ez a múzeum: lényegében keveset mondtunk. Mert kívülállóként, hogyan értékelhetnénk kellően azt a huszonöt évet például, amelyet - eddig - dr. Juhász Imre, a szoboszlói gimnázium történésztanára, a város története rejtőzködő emlékeinek gyűjtésére, megmentésére áldozott; azt a komoly embernevelő, szemléletalakító munkát, amit a mindig újabb és újabb tanítványok, a történelmi, honismereti szakkörben végeztek és végeznek, meg azt a "megmagyarázhatatlan" bőkezűséget, szolgálatkészséget, amellyel a város nyolc üzeme a múzeumalapítási szándékot valóra váltani segített. Lélek és munka épült az új múzeum falaiba, tárlóiba: s kevés, igen kevés állami pénzecske. Diákok hordták-vitték a város legkülönbözőbb helyein - parasztkamrában, lakótelepi ház pincéjében, színpadi öltözőben - raktározott, mintegy tízezer egységet számláló gyűjteményt új helyére, a középiskolai kollégiumból átalakított múzeumba, s üzemek, termelőszövetkezetek építettek tárgyakat, kiállítandó eszközöket adományoztak - és fizettek. Nem olcsó hírverés, hanem munkájuk elismerése, ha nevén nevezzük őket: a Búzakalász és Vörös Lobogó Termelőszövetkezetet, a gyógyfürdőt, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat helyi üzemét, a TIGÁZ-t, a Szolgáltató Szövetkezetet, a Városgazdálkodási Vállalatot és Bútorgyárat. Annak ellenére szólunk szívesen a múzeumépítő, társadalmi segítségről, hogy mindez csak körülmény, sajátos és egyedi jellegzetessége egy intézmény megszületésének, de - természetesen - nem értékmérő, nem minősítő tényező. A múzeumi gyűjtemény, a település történetének ezer esztendejét reprezentáló állandó kiállítás értékét, szakmai rangját csupán a bemutatott anyag rangja és értéke adhatja meg. - Az 1075-től 1975-ig terjedő időszakaszt, történetet mutatjuk be, gyűjteményünknek persze csak töredékes, ámbár sok muzeális ritkaságot is felvonultató részével - tájékoztat Juhász Imre, aki - mellékállásban - az intézmény igazgatója is. - A végre megfelelő méretű és állapotú, 70 négyzetméter alapterületű raktár még tele van. Az említett dátum, 1075 az első írásos említése a településnek: I Géza a garamszentbenedeki apátságnak adta Szoboszlóvásár királyi vámjának felét. A tárlóban oklevelek, középkori pénzérmék, térképek. Egy 65