Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

ízelítőt ad a sokoldalú író munkásságából. A felső részen irodalmi kapcsolataira utaló aláírások láthatók. Bemutatja a kiállítás híres naplóinak néhány részletét, fontosabb munkáinak első kiadását és műveinek saját könyvtárából származó köteteit. A pályatársak megbecsülését kifejező ezüstkoszorút Móricz Zsigmond adta át Oláh Gábornak 1942-ben. Oláh Gábor az irodalom minden műnemében és szinte minden műfajában kísérletezett. Több mint százkötetnyi könyve közül kb. ötven meg is jelent nyomtatásban. Átütő sikert azonban sehol sem aratott, és még Debrecent sem tudta igazán meghódítani. Hatalmas méretű munkásságának jogutódja a Déri Múzeum. Itt helyezte el értékes kézirathagyatékát, amelyben műveinek kéziratain kívül megtalálható értékes levelezésgyűjteménye is. Naplóiban megelevenednek Debrecen kulturális viszonyai, a magyar szellemi élet ellentmondásai. A hatodik és hetedik vitrin Móricz Zsigmond debreceni kapcsolataira utal. Móricz Zsigmond (1879—1942) kisdiákként jött a félelmetes, varázslatos városba. Ekkori élményei szívszorongató őszinteséggel törnek fel a Légy jó mindhalálig című regényében. Itt volt Móricz Zsigmond joghallgató és teológus 1899—1900-ban. Ekkor jelentek meg első írásai is a debreceni újságokban. Később is kapcsolatban maradt Debrecennel, az itteni írókkal, irodalmi csoportosulásokkal, a Csokonai Körrel és az Ady Társasággal. 1931-ben Oláh Gáborral és Babits Mihállyal együtt választják meg az Ady Társaság tiszteletbeli tagjává. 1934-ben nagy sikerű előadást tart az Ady Társaságban, de később is szívesen tesz eleget debreceni meghívásoknak. A Légy jó mindhalálig debreceni színházi bemutatója igen nagy élményt jelentett az írónak. A bemutató 1930. december 8-án volt. Móricz így ír erről: „Boldog voltam, hogy így találkozhattam a debreceni lélekkel és szívekkel, és holtom napjáig mindig büszkén fogok visszaemlékezni arra az estre." 1942-ben utoljára még hosszabb időt töltött Debrecenben. Ettől a várostól várta a gyógyulást. A Déri Múzeum ismerős falai között kutatásokat végzett. Az egyetem aulájában tartott előadást, és bizonyára utolsó látogatásait tette régi, megértő barátjánál, Magoss Olgánál. Néhány Olgának dedikált könyv zárja a kiállítás Móricz Zsigmonddal foglalkozó részét. A teremben levő díszes szekrény és az ablak előtti tárló anyaga a Csokonai Kör tevékenységére utal. A Csokonai Kör 1890-ben alakult. Első elnöke Vértesi Arnold volt. Ez az irodalmi társaság legfőbb céljának a Csokonai-kultusz ápolását tartotta, és ezen keresztül igyekezett elevenebbé tenni Debrecen szellemi életét. Pozitív törekvéseik közül kiemelkedő jelentőségűek azok az irodalmi ünnepségek, amelyeket jelentős évfordulók tiszteletére (Csokonai, Arany János, Magyar füvészkönyv stb.) tartottak. A Csokonai Kör nagy gondot fordított értékes kéziratok és relikviák gyűjtésére. Sok Csokonai- és Fazekas-emléket mentettek meg a pusztulástól és elkallódástól. A Csokonai Kör gyűjtésének nagy részét a Déri Múzeum vette át. A Csokonai Körben támadt belső feszültségek, Ady munkásságának megítélése körüli viták vezettek oda, hogy a Csokonai Körből kivált az Ady Társaság. 31